Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - IRODALMI SZEMLE - Kőrössi P. József: Józsi és Juci (novella)
20 Kőrössi P. József Korábban, legfeljebb kísérletezhetett, meg nem állt volna Józsi birtokán belül Ignác. Másodpercek töredéke alatt vette a sövényakadályokat, egy mandulamagot sem mert volna körbehugyozni. Ignác, Józsi üldözésére rendszerint remegő szárnyakat bontott, hatalmasakat ugrott, gurult a meredeken lefelé, egyszer fölfelé is, az ablakból látta Tajti. Amikor, egyetlen alkalommal a nem szerethető szomszéd felől közelített fentről a nyúlház felé, mint egy beazonosíthatatlan látogató, megállt Ignác a Paprikás Testvérek és a kanosán szagló, kutyatestű Szőlős Csufi fémrácsos ketrece előtt, és beszagolt. Józsi ekkor mutathatta ki utoljára házőrző és birtokvédő erejét, meg- tópte Ignácot, a fiatal kandúrt, aki akkor még, mint gyermek, menekült. Éjszaka a hangját is hallottam. Józsi Ignácnak szerzett a testén véres foltokat, a hátsó lábán, Ignác Józsinak a nyaka tövében. Véres küzdelem folyt a többi kandúrok között már azelőtt is, Juci megjelenése után várható volt, hogy valakik majd tör- lesztenek. Józsi ezekben sohasem vett részt. Mégis, Józsi, Juci megjelenése és Ignác sorba állítása után magabiztosabb lett, mint valaha. Aztán alulmaradt. * * * Süt a nap, a ház tövében, birtokon belül napozik Józsi nevelése, Juci. Nem sokkal odébb Józsi, a Juci gondoskodására kijelölt férj magabiztos nyugalmával úgy tesz, mintha még csak nem is pislogna Ignác felé, aki még meg sem érkezett. Ott lapul a közelben, érezni a jelenlétét, a száraz avarban még mocorog is valahol, és persze, dehogy lapul, dehogy mocorog. Ők mind a ketten érzik. Ignác is érzi, Józsi is érzi, Juci nem érzi, lesz itt valami, ami még nem volt. Ignác a felső, a nemszeretem szomszéd felől jelenik meg ismét, ugyanúgy, mint azelőtt nyúllátogatáskor szokott. Most határozottabb. Fentről mindig könnyebb megjelenni, mint lentről felfelé, amit a régi macskák nem szeretnek, Ignác pedig régi macska már. Ott kapar, mit se sejtsetek mozdulatokkal a felső szomszéd kerítése alatt, pedig nem ott lakik. Józsi fölveszi a „ha én nem látlak, te sem látsz engem”, a városi pulitól tanult, erre a helyzetre alkalmazható pozíciót, nem először. Beletúrja a szemét a szálkás szőrébe. Józsi nem látható tekintetének üzenete: „mit keresel itt, te kis virgonc” - Ignácot nem lepi meg. Ignác nem érzi magát virgoncnak: majd csak teszem a dolgom. Az ő tekintetében, lelassult átjárásában az udvaron, benne van: nem vagyok virgonc, Kandúr vagyok, nagybetűvel írom a nevem. Ezt már csak én gondolom, gondolja Tajti. Kandúrok, Józsi és Ignác, mind a ketten. * * * A levegőben, ahol nincs fölöttük senki és semmi, lángol a csömör, vagy helyette valami egyéb, például én, mondja Tajti. És néz. Mit néz? * * *
