Irodalmi Szemle, 2012

2012/2 - IRODALMI SZEMLE - Zirig Árpád: Előbb mosd meg (novella)

Előbb mosd meg

25- A gyerekek menjenek ki - szólt ellenvetést nem tűrő hangon Róza lelkem, te pedig

hozzál két edényben vizet.- Miért két edényben?- Meg kell előbb mosdatni, nem látod, hogy mennyire füstös szegény?! Megégett, és a sebét is ki kell tisztítani.- Nem füstös ez, ez egy szerecsen katona.- Szerecsen, nem szerecsen, meg kell mosdatni, és punktum.

Mi az ajtó előtt várakoztunk, és vártuk a fejleményeket. Bentről nyögések, nyöszörgések hallatszottak, majd egy hatalmas ordítás, és utána csend, végtelen csend. Sok idő eltelt, amikor a pajtából az édesapám lépett elő. Bal tenyerében egy fénylő puskalövedéket tartott. Egész mélyre eresztette le a tenyerét, hogy én is lássam. Halkan, szinte csak magának mondta:- Ezt vette ki a jobb lapockájából.

Másnap reggel mindnyájan korán ébredtünk. Az első utunk a pajtába vezetett. Nagy volt a meglepetésünk, a szerecsen katona helye üres volt. A fahasogató rönkön egy nagy tábla csokoládét találtunk.

Azt hittem örökké itt leszel, maratás papíron, 2011