Irodalmi Szemle, 2012

2012/2 - GYERMEK, IRODALOM - N. Tóth Anikó: Mesketék - A cipők fiordítva illeszkedéséről; Nyami; Időhúzó (mesék)

N. TÓTH ANIKÓ Mesketék A cipők fordítva illeszkedéséről Egyszer a cipősszekrényből elém ugrott egy manó. Kék volt az orra, lila a szakálla, fekete a szeme, majd felszúrt vele. — Éhen halok! Adj ennem! - rikácsolta. Hanyatt-homlok rohantam. Előbb egy kiflivéggel kínáltam. Épp csak rápillan­tott, már tolta is el magától. Majd kolbászdarabkát tettem elé. Épp csak megszagolta, már legyintett is. Végül csokiszelettel próbálkoztam. Épp csak megkóstolta, mindjárt ki is köpte. — Pfuj! Nincs valami tisztességes, ehető ételetek? — Anya, mit eszik egy manó? — Talán magvakat. — Mezei manónak nézel?! — Apa, mit eszik egy manó? — Talán bogyókat. — Erdei manónak találsz?! — Mégis miféle manó vagy? — Nem látod, hogy susztermanó vagyok? — Susztermanó?? — Az hát. Nézz meg tüzetesebben! — Hiába nézlek, fogalmam sincs, mi az a suszter. — Nem ismered A suszter manói című mesét? — Hát... nemigen. — Micsoda műveletlen gyerek vagy! — Sajnálom, nem ismerhetek minden mesét. Mi az a suszter? — A suszter az a mesterember, aki a cipőket készíti. Adsz ennem, vagy nem? — Nahát, milyen türelmetlen vagy! — Haljak éhen miattad?! — Mégis, mit ennél? — Hogy-hogy mit? Természetesen cipőkrémet. — Anya, van itthon cipőkrémünk? — Jó, hogy mondod, épp elfogyott, majd holnap veszek. — De anya, nekem most kell!! — Most? Mi a manónak? — A susztermanónak... — Kicsikém... miket beszélsz... remélem, nincs lázad! — Dehogy, anya, minden rendben... — Ezt még megkeserülöd! Hagyod, hogy egy ilyen pótolhatatlan teremtés el­pusztuljon.. . No várj csak, barátocskám, ezt nem viszed el szárazon!

Next

/
Thumbnails
Contents