Irodalmi Szemle, 2012
2012/2 - GYERMEK, IRODALOM - N. Tóth Anikó: Mesketék - A cipők fiordítva illeszkedéséről; Nyami; Időhúzó (mesék)
N. TÓTH ANIKÓ Mesketék A cipők fordítva illeszkedéséről Egyszer a cipősszekrényből elém ugrott egy manó. Kék volt az orra, lila a szakálla, fekete a szeme, majd felszúrt vele. — Éhen halok! Adj ennem! - rikácsolta. Hanyatt-homlok rohantam. Előbb egy kiflivéggel kínáltam. Épp csak rápillantott, már tolta is el magától. Majd kolbászdarabkát tettem elé. Épp csak megszagolta, már legyintett is. Végül csokiszelettel próbálkoztam. Épp csak megkóstolta, mindjárt ki is köpte. — Pfuj! Nincs valami tisztességes, ehető ételetek? — Anya, mit eszik egy manó? — Talán magvakat. — Mezei manónak nézel?! — Apa, mit eszik egy manó? — Talán bogyókat. — Erdei manónak találsz?! — Mégis miféle manó vagy? — Nem látod, hogy susztermanó vagyok? — Susztermanó?? — Az hát. Nézz meg tüzetesebben! — Hiába nézlek, fogalmam sincs, mi az a suszter. — Nem ismered A suszter manói című mesét? — Hát... nemigen. — Micsoda műveletlen gyerek vagy! — Sajnálom, nem ismerhetek minden mesét. Mi az a suszter? — A suszter az a mesterember, aki a cipőket készíti. Adsz ennem, vagy nem? — Nahát, milyen türelmetlen vagy! — Haljak éhen miattad?! — Mégis, mit ennél? — Hogy-hogy mit? Természetesen cipőkrémet. — Anya, van itthon cipőkrémünk? — Jó, hogy mondod, épp elfogyott, majd holnap veszek. — De anya, nekem most kell!! — Most? Mi a manónak? — A susztermanónak... — Kicsikém... miket beszélsz... remélem, nincs lázad! — Dehogy, anya, minden rendben... — Ezt még megkeserülöd! Hagyod, hogy egy ilyen pótolhatatlan teremtés elpusztuljon.. . No várj csak, barátocskám, ezt nem viszed el szárazon!