Irodalmi Szemle, 2012
2012/12 - VILÁG, IRODALOM - Habaj, Michal: Képeslap Párizsból; Egy udvarhölgy arcképe fölött; Honnan jövünk: mik vagyunk: hová megyünk; Tutajok: Fájdalom karikái; A kastélyparkban(versek, Tóth László fordításában)
60 Michal Habaj A szem fáradt, mintha valaki másé lenne, némi gyermeki erotikával halad lapról lapra, nélkülem, akit kerülget a szomorúság ľ amour courtois. Az évszázadok messze szállnak valahova, mintha súlyos kövek hullnának le egy rézkarc szívébe zárt lovag szivéről. Feleségül kérem saját kezem árnyékát, mely megsimogat, a hamuszín égbolt ugyanazt a hamuszín homlokot veri vissza. Lelkünket belepi a por, s a kozmosz cseng az ajkak suttogásában, melyekből a halott Szó ölébe csöpög a vér. Szőke udvarhölgyek barokkos szeme tárni nagyra, miként a legyező, a hervatag Nap lángra lobbantja finomka arcbőrük alatt a vért, mely a Földgolyó forgását hajtja előre. Egyszarvú szarva s tán maga McLaren ragyog fel tekintetemben, majd mélyen bennem elmerül. Csattog a fog, amikor a mesterséges intelligencia összeszedegeti a nap-duzzasztotta tulipánokat. Rózsabortól megrészegült trubadúr álmodik dalt magának, mely szóra nyitja a hologram-kép ajkait, s pillái rácsukódnak a szürke képernyőre. Aranyló hajfürt nyugszik a tenyérben, illata akár a kínai konyháé. Az eltakart képernyőn egy tisztes társaságot látok, s egy hübérurat, ki a széles lépcsőházból egyenesen az apokalipszisbe lép. Ujj aim közt atomokat tartok, az atommagok és a műholdak körbesikálják bolygónk roskatag falait, melyeket az idő mozdulatlan kezei bontottak meg. Más kezem, mely soha nem érintett műanyagot, nincs. Felemelem vérző ajkam a kőről, mely évszázadokkal ezelőtt érintette a bőröd, hercegnőm. Tóth László fordításai HABAJ, MICHAL: 1974-ben született szlovák költő, prózaíró, irodalomtörténész.
