Irodalmi Szemle, 2012
2012/12 - IRODALMI SZEMLE - Tőzsér Árpád: Horror vacui (naplójegyzetek)
TÖZSF.R ÁRPÁD Horror vacui Naplójegyzetek 2003-ból 1. Lázadó szerepek December 31. Az év utolsó napján a rádió a számítógép és az elektrotechnika dicsőségét zengi. Én tegnap ennek a dicsőségnek a jegyében buktam el. Egész nap a számítógépemmel viaskodtam, nem tudtam beleszerelni az internetet megújító kreditkártyát. - Eddig se volt nagy kedvem ahhoz az osztatlan káoszhoz, besétálni abba az egységesnek tűnő, mégis átláthatatlan tohuvabohu-ba, amit a számítógép világa jelent, de ezek után egyenesen gépromboló hajlamokat érzek magamban. S egyébként is: ha a világháló alakulását-fejlődését gondolatban meghosszabbítjuk, egykettőre eljutunk az ember teljes mozdulatlanságához, tehát bizonyos értelemben a halálához. A mozgás ugyanis a különnemüségck közötti érintkezés, kapcsolat, kommunkáció. Elképzelhető az a Theilard de Chardin-szerü, de most immár internetes nooszféra (az összekapcsolt tudatok rendszere), amelyben a meggondolt gondolatok szimultán és robbanásszerűen terjednek, s a kommunkáció, a gondolat hagyományos átvitele, sőt a hordozók (az ember) helyváltoztatása is passzé lesz, a mozgás okafo- gyottá válik, az ember nem mozdul ki az ágyából vagy a volt, elment a hó. 2003. január I. Kiürültem. Elkezdett munkáimat befejeztem, nincs feladatom, tengek-lengek, nem fáj semmim, mégcsak a betegségeim sem noszogatnak cselekvésre. Mintha minden bevégeztetett volna. Leállt az idő, ez itt a horror vacui, de az Új Esztendőnek eszében sincs kitölteni az első nap űrét. A szilveszteri tévéműsorok rendkívül érdektelenek voltak, hiányzott belőlük az évzárás, a leltár mint téma, maradt a tanácstalan röhincsélés. 22,10-kor lefeküdtem, éjfélkor felébresztett az újévi tűzijátékok zaja, bekapcsoltam a tévét, előhúztam az ágy alól a kacsát, a himnusz hangjaira vizeltem, nem szándékosan, csak úgy, véletlenül. A budapesti adón Mádl tisztelendő úr prédikált, de a szlovák képernyőkön csak bemondókat láttam, Susztert - a szlovák köz- társasági elnököt, akit egyébként Schusternek hívnak, de hozzáértése valójában csak a suszteré - nem engedték, helyesen, mikrofonközeibe. Némi tévészörfözés után visszafeküdtem az ágyba, reggelig. - Most 14,05, a rádióban egy hangjáték megy, későn kapcsoltam be, nem hallottam az elejét, el nem tudom képzelni, mit hallgatok. Patinás szöveg, nagy indulatok, nem mai téma, erősen stilizált nyelv és világ, enyhe misztika, vonagló érzékek, tigrisásítás - csak klasszikus lehet a szerző. Szomory Dezső valamelyik drámájának a rádiós átiratára tippelek. Vége
