Irodalmi Szemle, 2012
2012/11 - SZEMLE - Demény Péter: A melankólia haikui (Markó Béla: Boldog Sziszüphosz)
Szemle r sz A melankólia haikui Markó Béla Boldog Sziszüphosz című kötetéről Amikor a Kolozsvári Magyar Napokon bemutattam Markó Béla új haikuköte- tét, egy Faludy-idézettel vezettem fel a kérdéseimet. A passzus a Jegyzetek az esőerdőből című kötetből való: „Azt hiszem: mindhalálig kitartok már amellett, hogy a vers, a nyelv más kifejezési formáitól elütően, zeneileg hatásos, mágikus szavak összjátéka; szavaké, melyek szótári jelentésüknél jóval többet tudnak felidézni. Mindegy, hogy érzelmeket, víziókat, hangulatokat fejeznek ki, vagy még ezt sem. Varázslatuk lényege, hogy elbűvölik az embert, és nem hagyják magukat elfeledtetni ... Például Kááj Sigecu asszony három soros verse: »Néhány hete, hogy meghalt a férjem. / Hideg párnámról egy hímszúnyog / sírását hallom minden éjjel.« A tanka pillanatfelvétel; amit Kááj asz- szony mond, látható és érzékelhető; de a vers lényege az, ami a három sor mögött van.” Markó vitatkozott Faludyval, ha pontosan emlékszem, a „pillanatfelvétel” szó miatt. A haiku nemcsak pillanatot tud érzékeltetni, hanem folyamatot is; a három sor nemcsak az élet egy szakaszát, hanem az életet magát is felvillanthatja. Ez az érv két okra vezethető vissza. Az egyik azzal függ össze, amit a Kételyt cirpelő szonettek című recenzióm ban is megírtam (Új Magyar Szó, 2010. szeptember 10.): Markó azt a Szabó Lő- rincct emeli ki a szonettírók közül, aki magához hajlította a műfajt; ebből következik, hogy a haikut is próbálja minél személyesebbé tenni. A másik az, hogy köteteit mindig egészekként képzeli el és szerkeszti meg; az egyes verseket, melyek természetesen az ihlet hatása alatt születnek, beilleszti a maga „idővonalába” (hogy egy facebookos kifejezéssel éljek), szükségszerűvé téve a véletlen szülöttjeit. De ez az értelmezés is árnyalásra szorul. Fliszen Markó egész életművén látszik, hogy építkező és munkás költő, olyan költő, aki nemcsak használja, gerjeszti is az ihletet - ha talán az első haiku a „puszta ihlet” terméke volt is, a második és mind a következők már legalább annyira a szándék gyümölcsei is. Látszik ez azon is, hogy ez a második haikukötete a két évvel ezelőtti Út a hegyek közt után (az is a Bookart-nál jelent meg). Látszik továbbá azon, hogy abban is, ebben is, és mindkettőnek már a címében is ott a hegy. az Út...-éban expressis verbis, a Boldog Sziszüphosz- ban az utalás szintjén, hiszen közismert, milyen küzdelmet vívott Sziszüphosz a heggyel, mint ahogy közismert az is, Albert Camus ezt az alakot és ezt a küz
