Irodalmi Szemle, 2012

2012/11 - KÍVÜL BENT - Tóth László: Kívül bent, avagy Régi-új s újabb futamok (hollétről, irodalomról, halálról, irracionalitásról) (naplójegyzetek)

30 Tóth László mélyiségemnek. (S nemcsak a köz- és társadalmi élet, nemcsak a közösségi lét szfé­ráit illetően, hanem a magánélet tartományaira alkalmazva is elmondhatom ugyan­ezt.) Igaz, nem mindig érhető el, amiről beszélek, s esetfüggően erkölcsi-etikai fenntartásaim is vannak vele(m) szemben, de - bár emberi élet valóban nem lehet­séges az erény fennhatósága nélkül - élet és morál, sajna, nem mindig fedi(k) egy­mást. Ez azonban semmiképp sem szolgálhat magyarázatul, s még kevésbé felmen­tésül arra az imént említett, általam egyre általánosabbnak s mindenre kiterjedőnek látott erkölcsi, politikai, gazdasági stb. romlásnak, melyet - magam körül szétte­kintve — mostanság tapasztalhatni. De, visszatérve futamom elejéhez, hiába vagyok itt is, ott is bent is kint, ha szinte percenként érzem, bőrömön tapasztalom, s a gyom­romat is egyre sűrűbben és egyre rendesebben felkavarja, hogy kint is csak ment­hetetlenül bent vagyok. Erről egyik - magammal, magyar állampolgárságú szlová­kiai lakossal hasonszőrű-, évtizedek óta Magyarországon élő szlovák állampolgár­ságú barátom keserű kifakadása jut eszembe, aki, miután valamelyik - mindkét or­szágbeli - választások után végighallgatta magyarországi, illetve szlovákiai honfi­társai panaszáradatát országuk épp hatalomra került kormányáról, csendesen meg­jegyezte: „Te panaszkodsz? Neked csak egy rossz kormányod van, de nekem ket­tő.” Hát így. Pedig hányszor megkapjuk, kettősgyökerüségünk okán, jobbról is, bal­ról is, hogy milyen jó nekünk, mert itt is, ott is stb. Vagyis se itt, se ott egészen. Csak éppen senki nem gondol az észt osztók közül arra, hogy létezhetnek helyzetek, ami­kor a jobb a rosszabb. {Pozsony—Budapest között, 070111, 7.09; Dsz., 120111) Magatartás Marcus Aureliust olvasom. Holnap mütenek. Szilágyi János György írja utószavá­ban, hogy a bölcs császár számára „a filozófia nem foglalkozás, hanem magatartás volt”. S bár nem vagyok sem császár, sem filozófus, a dolgokon való elmélkedést, a környező, illetve bennem levő megfogható és megfoghatatlan világ jelenségeinek fogalmi és nyelvi rendszerbe tevését értve alatta, mindez alapjait adja az én maga­tartásomnak is. S ha holnap nem sikerül a műtét, és a műtőasztalról egyenesen a boncasztalra kerülök, ez már így is marad. Ám ha sikerül, még inkább így. {Pozsony, ružinovi kórház, mellkasi sebészet, 070508 - Dsz., 120112) A gondolkodásról „A gondolkodás akkor kezdődik, ha megtanultuk, hogy az évszázadok óta dicsőített én a gondolkodás legnagyobb ellenfele.” {Mészöly Miklós: Műhelynaplók, 154. - Pozsony, ružinovi kórház, mellkasi sebészet, 070513) Könyv és kórlap Két könyvet hoztam magammal olvasmánynak a kórházba. (Liszka József napló­kötetét azért nem említem, mert azt nem olvasmánynak tettem be a pakkomba, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents