Irodalmi Szemle, 2011
2011/1 - Filep Tamás Gusztáv: „ ...megtartani a magyar művelődésnek ezt a várat” (Két fejezet egy monográfiából)
82 Fi lep Tamás Gusztáv let jelentette. Volt-e igazibb és tökéletesebb polgár nála? Ennek a polgári fonnának volt művésze: megtartása és varázsának hűséges őrizete egyre inkább utánozhatatlan művészetté lett - nem, neki nem is lesznek epigonjai.” A Toldy Kör A város tekintélyes múltú művelődési szerveződése, a Toldy Kör már a világháború éveiben anyagi gondokkal küzdött, a háború pedig nem kedvezett az aktivitásnak. A tagság létszáma is csökkent, a háború előtti 364 főről 1918 márciusára 205 főre." E taglétszámcsökkenés egyik oka a hasonló célú és indíttatású képződmények, az Eötvös Kör, majd a Pozsonyi Irodalmi Társaság megalakulása volt, amelyek működése azonban a kezdetek után - szintén a háborús körülmények miatt - nem bírt átütő erővel. Tamás Lajos a kör három évtizedét földolgozó könyve a háborús évekre vonatkozó fejezetének már a cím - 1915-1918 - alá sorolt vezérmondatai között szerepel: „A taglétszám rohamos apadása és növekvő anyagi gondok”; „Ismét költözik a kör”; „Az egyesület halottai”. Ezeket az éveket a „rendszeres” és „tervszerű” működés hiánya határozta meg tehát, s már ekkor kísértett „az anyagi összeroppanás fenyegető réme”.12 Ettől a kört az elnök, gróf Zichy Géza, a „félkarú zongoraművész”, zeneszerző és költő által szerzett állami segély mentette meg. A kör a városi Vigadóban lévő székházába még 1915-ben — ellenszolgáltatás nélkül - befogadta a rokkant pozsonyi katonák „gyógyintézetével kapcsolatos iskolát”, s ez persze újabb anyagi terheket jelentett számára. Ez volt az egyik oka annak, hogy át kellett költöznie a Lőrinc-kapu utca egyik házának első emeleti lakásába. A tanulmányunkban szereplő közéleti személyiségek közül ez időben a választmányban vagy az elnökségben ott volt a Híradó szerkesztőségének egyik tagja, Gébay Miklós mint főjegyző, az egy ideig az egyik alelnöki szerepkört betöltő dr. Hodinka Antal egyetemi tanár, Kánya Richárd, a már többször említett polgármester és az ifjabb dr. Vutkovich Sándor. 1918-ban Orbán Gábor dr. volt az „irodalmi bizottság” elnöke. Ezekben az években a kör működése olyannyira visszaszorult, hogy Tamás Lajos szerint jóformán csak az id. Vutkovich Sándor-pályázat évenkénti kiírására és a pályamunkák elbírálására korlátozódott. Az egyik, A világháború hatása műköltészetünkre című pályázat értékelése - a bírálóbizottság a beérkezett pályaműveket nem jutalmazta - sajtóvitát keltett, amelynek a Nyugatmagyarországi Híradó adott helyett. Az irodalmi és felolvasóestek 1916 után szüneteltek, egyébként 1915 tavaszán Gébay Miklós is előadást tartott a háború témakörében. A legjelentékenyebb vendégelőadó Giesswein Sándor prelátus, a keresztényszocializmus hazai megszervezője volt - 1916. február 20-án -, aki a pozsonyi keresztényszocialista szerveződés létrejöttében is fontos szerepet játszott.13 A tagveszteségnek az említetten kívüli másik számottevő oka a régi idős vagy idősebb tagok - közülük Kolmár József, Petőfi egykori barátja a legérdekesebb — elhalálozása, továbbá a háborús veszteség. Tamás Lajos szerint többen estek
