Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - OLVASÓ 2011/2012 -1. - Benyovszky Krisztián: Olvassunk és tanítsunk Móriczot - másképpen (tanulmány)
88 Benyovszky Krisztián pontok figyelembevételét egyaránt feltételezi, felesleges vele terhelni a középiskolás diákokat. Éppen ezért hasznosabb a Rokonokat is, a korábbi gyakorlattól eltérően, inkább a korrupció és a nepotizmus4 regényeként megközelíteni. A két filmváltozat (Máriássy Félix, 1954; Szabó István, 2006) és számos színpadi rendezés is bizonyítja, hogy e mű nem szűnő népszerűségét nem a társadalomkritikájában kell keresni, hanem az újra és újra (szomorú) aktualitást nyerő példázatos cselekményében. A cím jelentése A regény címe egyaránt utal a valódi vérségi kötelékekre és az érdekalapú (pénz, hatalom, állás) összefonódásokra. De fogalmazhatunk úgy is, hogy a rokoni összetartozás és kölcsönös segítségnyújtás a hatalommal való visszaélés, a megvesztegetés és a mindent behálózó protekció metaforájává válik. A város befolyásos vezetői egy sajátos nyelvet használnak, a hatalom közössége nyelvi közösségként is leképeződik, ezért a cím harmadikjelentése a nyelvi rokonság lehet. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a történet előrehaladtával fokozatosan tágul a rokoni összefonódás vonatkozási köre, mégpedig a konkréttól az általánosabb szint felé: kezdetben csupán a kisvárosi (Zsarátnok) viszonyokra utal, később azonban egyre inkább az országban uralkodó állapotok egyik - történelmileg meghatározott - jellemzőjévé növi ki magát: „Magyarország a rokonságok és panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul.” Cselekményszerkezet A regény in médiás rés5 kezdődik, egy látszólag banális telefonbeszélgetéssel, melyet a beiktatási bankettje után még önelégülten lustálkodó Kopj áss István tudatán keresztül érzékelünk: „Arra ébredt, hogy a felesége a másik szobában telefonál. - Te Juliska szívem, mi volt abban a pácban, mikor múltkor nyulat ettünk nálatok?... Az akkor nagyon ízlett Pistának.” Jóleső érzéssel nyugtázza magában, hogy életében kedvező fordulat állt be: „A hatalom a kezébe került, élni kell tudni vele.” A későbbiek ennek épp az ellenkezőjét igazolják, de hősünk ezt még nem sejtheti. A könny is elfutja a szemét a meghatottságtól, hallva, miként is próbál felesége a kedvében járni a készülő ebéddel. Úgy tűnik, a kinevezés hatására nemcsak a város befolyásos emberei keresik a kedvét, hanem élete párja is kedvesebb hozzá, mint azelőtt. Röviden felvillan a közelmúlt, s előrevetí- tődik az események lehetséges jövőbeli forgatókönyve is. Móricznak tehát ezzel a látszólag semmitmondó felütéssel a történet fő konfliktusforrását sikerült megragad4 Nepotizmus-, rokonok és családtagok irányában megnyilvánuló pozitív megkülönböztetés. A latin ne- pos (unokaöcs vagy unokatestvér) szóból eredő kifejezést főként befolyásos tisztségek és különféle állások betöltésére vonatkoztatva használják. 5 In médiás rés: a dolgok közepébe vágva. Ilyen esetekben a történet előzményei utólagosan, visszapillantások útján kerülnek elbeszélésre.
