Irodalmi Szemle, 2011
2011/1 - Filep Tamás Gusztáv: „ ...megtartani a magyar művelődésnek ezt a várat” (Két fejezet egy monográfiából)
FILEP TAMAS GUSZTÁV „...megtartani a magyar művelődésnek ezt a várat”' Két fejezet egy monográfiából Arkauer István és a Híradó A pozsonyi magyarság legfontosabb információforrása a Nyugatmagyarországi Híradó - 1919 január közepétől: Híradó - című napilap volt,1 amelynek története a kiegyezés huszadik évfordulójáig nyúlik vissza. 1887-ben Vutkovich Sándor jogakadémiai tanár határozta el, hogy magyar lapot alapít Pozsonyban, s ehhez kérte a „számbelileg még gyönge helybeli magyarság vezető férfiai”-nak a segítségét.2 Ennek eredményeként 1887 decemberének végétől jelent meg a Pozsony megyei közlöny című közművelődési, társadalmi és közgazdasági hetilap, melynek Vutkovich 1888 májusától a szerkesztő-tulajdonosa is lett. A város akkori egyetlen magyar újságja 1890. szeptember 14-től Nyugatmagyarországi Híradó címmel napilapként látott napvilágot. Népszerűségét az első világháború utáni szerkesztői szerint — vagyis azok szerint, akik az általam vizsgált években működtették a lapot - a következőknek köszönhette: „A magyar kultúráért való küzdelemben lapunk mindig nemes eszközökkel, a meggyőződés erejével dolgozott; ez szerezte meg számára a nem magyar ajkú közönség becsülését is.”3 A lapot Vutkovich Sándor 1902 februárjától átadta fiának, Vutkovich Ödönnek, de 1905-ben bekövetkezett haláláig még ő szerkesztette. Vutkovich Ödön az első világháború kezdetéig irányította a Nyugatmagyarországi Híradót, 1914. szeptember 1-jével adta át a tulajdonjogot Arkauer Istvánnak, aki az évtized elejétől újságíróként dolgozott a lapnál (felelős szerkesztő lett 1910 májusában). Nem egészen három héttel Pozsonynak a csehszlovák légionáriusok által történt megszállása után, 1919. január 18-án a városi zsupáni hivatal intézkedésére a rendőrkapitányság a megváltozott (állam)politikai helyzet következményeképpen a lap címéből a „Nyugatmagyarországi”-t töröltette. A főhatalomváltást követő évben a szerkesztőség tagjai voltak Arkauer mellett: Kumlik Emil (a kezdetektől fogva), Gébay Miklós (1901 óta), Vajda Ernő (1905-től; 1920-ban helyettes szerkesztő), Rósa Elemér (1914-től), Grónay Gyula (1919-től). Közülük Kumlik Emilt (1868-1944) a tudománytörténet is számon tart- * * A dolgozat egy terjedelmesebb munka részeként az Agentúra Pacis Posonium Egyesület (Pozsony) keretében folyó, Pozsony város történelmei című kutatási programban készült a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, valamint Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogramja (Budapest) és Frideczky János (Pozsony) támogatásával. A kötetet Főhatalomváltás Pozsonyban 1918-1920 címmel a közeljövőben jelenteti meg a Kalligram Könyvkiadó.
