Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - ARC - Majercsik Mária: Egy dokumentumregény Kassáról (tanulmány Vécsey Zoltánról)
Egy dokumciitumregény Kassáról 45 kesztője A földrajz tanítása című módszertani folyóiratnak (1958— 1967), 1957- 1962 között a Tankönyvkiadó szerkesztője, s emellett számos földrajzi témájú tanulmánya, könyve jelent meg Magyarországon. Számos nyelven beszélt és írt, többek között olaszul, angolul, németül, franciául, görögül, latinul, csehül, szlovákul és oroszul. Levelezési sakkmester is volt, és neves sakkszakíróként is számon tartották. 1984. március 31-én hunyt el Sümegen.' A síró város Vécsey két háború közötti írói munkásságának főműve, amely a csehszlovák államfordulattal járó megpróbáltatásokat írja le Kassa életébe ágyazva. A regény első két kiadása a két háború között jelent meg, először 1931-ben, majd 1939-ben. Az első kiadás még háromkötetes volt, a kassai Kazinczy Lap- és Könyvkiadó Vállalatnál látott napvilágot. Megjelenése után azonban a csehszlovák hatóságok rögtön elkobozták, s szinte valamennyi példányát bezúzták, ami kiadója számára súlyos gazdasági helyzetet teremtett. síró város Kassa történelmi napjairól szól. [...] Ezt a könyvet a húszéves elnyomatás idején adtuk ki. A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet határozta el a kinyomtatását. A cseh cenzúra azonban nem engedte, hogy a Felvidéken napvilágot lásson. És amikor eljött hozzánk a híre a közelgő elkobzásnak, az utolsó pillanatban néhány elszánt magyar főiskolással rohantunk a prágai nyomdába, ahol a kész és féligkész példányokat halomra hányva vasútra adtuk, és így mentettünk meg mégis néhányat, hogy a csonkaországnak jusson belőle. íróját a csehek kiutasították” - emlékezik meg az első kiadás viszontagságairól a második kiadás előszava.2 Ez az előszó Szent-Iványi Józseftől származik, az író, politikus, irodalom- szervező Szent-Iványitól, aki nem utolsósorban a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Vállalat irányítója és tulajdonosa is volt. E második kiadást a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete adta ki Budapesten 1939-ben a Génius Kiadónál. A második kiadáson nem szerepel a kiadás éve. A könyvet 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945 M. E. sz. rendelete a tiltott könyvek listájára tette. Az első kiadás könyvritkaságnak számít, a második néhány példányát budapesti antikváriumokból lehetett beszerezni.3 A regényről kevesen és keveset írtak már a két világháború között is, a második világháború után pedig sokáig teljesen elfelejtették ezt a könyvet. Gyüre Lajos például meg sem említi a Kassai Napló történetét összefoglaló munkájában Vécsey müvei között.4 A könyv riportregény. A riportelemek főleg az első fejezetben kapnak meghatározó szerepet, csökkentve az epikai igényességet - olvashatjuk a regényről A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonában.5 A síró városban a főhős, Végh Pista életében sűrűsödnek a történelem sorsfordító eseményei: az első világháború, a csehszlovák államfordulat és a magyar kommün. Ezalatt az éhező és szenvedő város élete is elvonul előttünk, s a szövődő szerelmeket is ez árnyékolja be. Az író négy fejezetben (Elhervadt rózsa; Zimankó', De profundis\ Piros pün
