Irodalmi Szemle, 2011

2011/8 - SZEMLE - (szalzo): Szemlélődés - válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (június- -július)

SZÍ-M LE 93 Szemlélődés ­válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (június-július) Márai-lista: egy kormányzati kánon A Márai-programban kiválasztott könyv­lista - 250 szépirodalmi és 250 tényiro- dalmi kötet, bár ez utóbbi elnevezés mi­nimum vitatható, bizarr például Nietz­sche müveit tényirodalomnak nevezni - szinte determinálva van rá, hogy kés­hegyre menő viták tárgya legyen. Azt Szöcs Géza kulturális államtitkár már a listák nyilvánosságra hozatalát kísérő sajtótájékoztatón jelezte, az előzetes hí­rekkel ellentétben Wass Albert-kötet nem szerepel a kiválasztott címek kö­zött. Meglehetősen nagy arányban kép­viseli magát azonban a legújabb kortárs irodalom, például Esterházy Péter legu­tóbbi kötete, az Esti, Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című regénye, Darvasi László Virágzabálókja (s itt nem hall­gathatjuk el: szerintünk a kiváló író egyik leggyengébb könyve, amelyet azonban agyonajnározott a kritika, kivéve az egyetlen Radics Viktóriának a MaNcs- ban megjelent, tisztességes és kikezdhe­tetlen írását), Bodor Adám Az utolsó szénégetők című tárcakötete vagy Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című elbeszéléskötete. A legfiatalabbak is erősen jelen vannak, Sopotnik Zoltántól a lista legfiatalabbjáig, az 1986-ban szüle­tett Ayhan Gökhanig. Felkerült a listára néhány nemzetközi nagyágyú (Orhan Pamuk, Salman Rushdie, Le Clézio, Viktor Pelevin), ahogy a „peremterüle­tek” irodalma is (Tóth László, László Noémi, Tolnai Ottó stb.), ezen belül az erdélyiekből van a legtöbb, a szlovákiai­akból a legkevesebb (Tóth László mellett csak Tőzsér Árpád bukkan fel). A prog­ramban részt vevő körülbelül hétszáz könyvtár - s ebből negyvennyolc hatá­ron túli - ezekből a kötetekből, illetve a tényirodalmi lista másik kétszázötven kötetéből válogathat. Szépírók, szép díjak A Szépírók Társasága június 2-án tizen­egyedszer osztotta ki a Szépírók Díját, három kategóriában. A költők közül Borbély Szilárd, Gergely Ágnes és Mar- no János került a befutók közé, s a díjat Marno János kapta, annak elismerése­ként is, hogy éppen ő az, aki a mostaná­ban induló legfiatalabb nemzedék - ja­varészt a korábbi Telep-csoport tagjai, például a kötettel idén debütáló Deres Kornélia és Szabó Marcell - számára af­féle példaképül szolgál. A prózában Ga- raczi László Lovas Ildikó és Bodor Ádám előtt győzött; a Garaczi-életmü nemrégi­ben átértékelődött, hiszen tizenkét évvel a sorozat második részének (Pompásan buszozunk) megjelenése után a szerző tri­lógiává bővítette lemur-sorozatát, s az Arc és hátraarc kiváló kritikai visszhang­gal találkozott. Eszszé/kritika kategóriá­ban az a Veres András lett a díjazott (a másik két jelölt: Bazsányi Sándor és Rad­nóti Sándor volt), áld a Kalligram Kiadó egyik legnagyobb szabású vállalkozásá­ban, a Kosztolányi-összes megjelenteté­sében játszik szerepet, kritikai kiadásban téve közzé Kosztolányi Dezső klasszikus müveit.

Next

/
Thumbnails
Contents