Irodalmi Szemle, 2011
2011/8 - Szerzőink
94 SZEMLE Még egyszer az Ünnepi Könyvhétről A híradások szerint a 82. Ünnepi Könyvhét az utóbbi évek egyik legsikeresebb rendezvénye volt Magyarországon, a tavalyi könyvhetet azonban nem sikerült felülmúlnia. Ami az irodalmi termést illeti, talán nem tévedünk nagyot, ha megállapítjuk, hogy az idei könyvhét inkább a pályakezdők ünnepe volt, ők szolgáltak a legizgalmasabb meglepetésekkel, a Kalligram elsőköteteseitől a JAK-fü- zetek sorozatában megjelenőkig. A „befutottak” javarészt hozták a kötelezőt. Például Parti Nagy Lajos Az étkezés ár- talmasságáról című furcsa kötete is elsősorban távolságtartó érdeklődést válthatott ki belőlünk, kivált néhány részlet elolvasása után. Nem volt túl jó véleménnyel a könyvről Sántha József sem, aki a revizoronline.com-on Kényszersült címmel jelentetett meg róla nem kifejezetten kedvcsináló, de annál pontosabb kritikát („Lassan a kétszersültből kényszersült lett. Még akar valamit, de már nem tudja, hogy mit. Vagy ha tudja is, mindenképpen hiányzik a hogyan”). Nem szolgált igazi újdonsággal Kuko- relly Endre sem, aki korábbi kisprózáit gyűjtötte egybe Reggel az egyik istennő címen (kritikusa, Gál András óvatosan dicséri az ES-ben: „A kötetben vannak nagyon jó darabok...”), sem Garaczi László, aki lemur-sorozatának első két kötetét mutatta be új köntösben. Tóth Krisztina könyvét nagyon vártuk, a kiadó mindenáron regényként - az elég bizarr és erőltetett „novellaregény” alcímmel - akarta kiadni, végül a „szövegtest” alcímre esett a választás, ami, bár szintén elég elcsépelt, valamivel megalapozottabb. A könyv valójában tárca- szerű kisprózák, életképek, epizódszerű rövidtörténetek gyűjteménye (regénynek titulálni elég erőltetett lenne), s az előző kötet, a Hazaviszlek, jó? után kevés újdonsággal szolgál. Mindazonáltal Tóth Krisztina történetmesélő leleményességéhez nem férhet kétség, s bizonyos helyein a Pixel nagyon erős, magával ragadó könyv. (szalzo) SZERZŐINK ALABÁN FERENC (1951): irodalomtörténész, kritikus (Selmecbánya/Nyitra); BE- DECS LÁSZLÓ (1974): kritikus, irodalomtörténész (Budapest/Szófía); BENYOVSZKY KRISZTIÁN (1975): irodalomtörténész, kritikus (Érsekújvár); BORSI-KÁLMÁN BÉLA (1948): történész (Budapest); CSELÉNYI LÁSZLÓ (1938): költő, író (Pozsony); FILEP TAMÁS GUSZTÁV (1961): irodalom- és művelődéstörténész (Budapest); GÁL SÁNDOR (1937): költő, író (Buzita); HARIS LÁSZLÓ (1943): fotóművész (Budapest); KŐRÖSSI P. JÓZSEF (1953): költő, író, könyvkiadó (Budapest); KULCSÁR FERENC (1949): költő, író (Dunaszerdahely); MÁRKUS BÉLA (1945): kritikus, irodalomtörténész (Debrecen); MIZSER ATTILA (1975): költő, író, szerkesztő (Fülek); SZABÓ RÉKA (1986): egyetemi hallgató (Vágsellye/Nyitra); SZAKOLCZAY LAJOS (1941): kritikus, művészeti író (Budapest); SZALAY ZOLTÁN (1985): író, kritikus (Vajka/Dunaszer- dahely); SZÁSZI ZOLTÁN (1964): költő, író, közíró (Rimaszombat); TÓTH ANIKÓ, N. (1967): író, irodalomtörténész (Ipolyság); TÖZSÉR ÁRPÁD (1935): költő, író, szerkesztő (Pozsony)
