Irodalmi Szemle, 2011
2011/8 - TALÁLKOZÁSOK A SZÖVEGTENGERBEN - N. Tóth Anikó: Nem véletlen találkozások a szövegtengerben (beszélgetés Péterfy Gergellyel)
Nem véletlen találkozások a szövegtengerben 27 zi a hullaszagot, meg a látványélmények is nagyon erősek. Hihetetlen televény ez - mészölyi értelemben. Nálad is megvannak a tények, az absztrakciós része vagy hiteles része is a regénynek, meg van egy csodálatos, szinte szürrealisztikus gazdagság, ami erre épül. Akár a csodával határos dolgok, példáid Michele sebe, mely világít, és mutatja az utat, meg a fehér inge, mely a sérthetetlenségét jelképezi. Erős feszültségek vannak itt a háttérben, amelyek nagyon izgalmassá teszik ezt a szöveget.- Örülök, ha így látod. Nem akartam ráfuttatni a szöveget egy történelem-után- mondásra, mert annak semmi értelme, miközben persze lenne, csak az pont nem érdekel, azt csinálják mások, én majd megcsinálom máskor. Nem akartam elvenni a dolognak ezt a játékos pátoszát sem. Nem akartam átvinni egy hideg szövegjátékba, melyben az egészet csak ürügyként használom fel, hogy hát megmutassam, mennyit tudok a barokkról, a barokk elbeszéléstechnikáról, a barokk dinamikáról, a halálkultuszról, építészetről stb. Hanem miközben büszkén fitogtatom, hogy ezekről mennyit tudok, nem rejtem véka alá, akartam egy olyan átjárható szöveget, amely egyszerre ironikus, ugyanakkor a történet szövése révén nagyon erős érzelmi impulzusokat ad. Miközben igyekszik az olvasót belemártani az összes érzékét megmozgató tengerbe vagy vízióba. Ezért tényleg mindig odafigyelek, hogy valaminek milyen a tapintása, illata, íze, látványa, ezért vannak benne erotikus részek, horro- risztikus részek, ezért vannak reményeim szerint érzeteket megkavaró részek, mint a zsidó kisfiú meggyilkolása. Van egy céllövő, aki azzal szórakozik, hogy az ostrom alatt a jó kis mesterlövő puskájával lövöldöz — ezt ismerjük, ez Szarajevó-szindró- ma: mondjuk ötvenezer dollárért bevittek téged öreg kommandósok, és akkor lövöldözhettél a háztetőkről bárkire, öreg nénire, óvodásra, akire kedved volt. Ez egy létező iparág a modern háborúkban is, de ez létező iparága volt az akkori háborúknak is. Egyébként Gemeli Carreri is egy létező figura, akit szerepeltetek a könyvben, a Buda visszafoglalásának emlékezete 1686-1986 című nagy vastag barna könyvben olvasható a naplója, melyben leírja, hogy nézelődik, kimegy a puskájával, megfelelő fedezéket keres, és éppen a hárem ablakára pillant, amelyen kinéz egy fátyolos nő, és akkor ő rálő, és a francba, csak a keretet találja el, de legalább rácsapódik a törmelék a nőre - ezek egészen elképesztő dolgok. Az európai embernek az idegen iránti előítéletei, tehát az a borzalom, ahogy a gyarmatosítások lezajlottak, az idegen kultúra iránti egészen elképesztő viszonyulás, felépülés, gyűlölet is téma volt. Ezeket a dolgokat igyekeztem ebben felmutatni, ugyanakkor azt a világot is, amelyben a budai zsidóság a török uralom alatt a legszebb 100-150 évét élte meg, hiszen abszolút vallási tolerancia volt, miközben nagyon erős kereskedelmi fellendülés is. A nézőpontoknak és az érzelmi azonosulásnak réges-régi és alapvető iskolája ez, amelyben nem döntőd el, hogy melyik félnek adsz igazat. A legmesszebb kell menni ahhoz, hogy az ember ezt hozza, mert ez a homéroszi példa: nincs eldöntve az abszolút igazság.
