Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - IDENTITÁS, HUNGAROLÓGIA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái I. (tanulmány)
68 Alabán Ferenc szubszidiaritás alapjain nyugvó közösségi autonómiaformák létét közjogilag szavatoló európai normák kidolgozásához.”7 Ez a kivetített igény a legszélesebb horizontra tekint a magyarság érdekének képviseletében, mivel a rendszerváltás után bekövetkezett változások értelmében újrafogalmazza az aktuális irányelveket a magyar nyelv és kultúra nemzetépítő szerepére vonatkozóan. A magyarországi hungarológiai intézményrendszer szerepét és funkcióját jelenleg a Balassi Bálint Intézet vállalja magára (főigazgatója: Hatos Pál). „A Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népszerűsíti a nagyvilágban, úgyhogy ezzel párhuzamosan segíti a külföldön vagy határon kívül létező magyar hagyományok és kultúra megismertetését Magyarországon... Menedzseli a 17 országban működő intézetek és a 19 országban dolgozó vendégoktatók és lektorok hálózatát, amellyel megvalósul a korábbi két struktúra hatékonyabb összehangolása, a kulturális diplomácia komplex feladatainak végrehajtása.”8 Emellett kiadói feladatokat lát el, hungarológiai programokat, tudományos konferenciákat szervez, nyelvtanítást, egyéb képzési formákat és szolgáltatásokat bonyolít. Kárpát-medencei hallgatói centrumként szerepet vállal az európai integrációs folyamat nemzetközi mobilitási programjainak megvalósításában, továbbá ösztöndíjakkal és képzéssel segíti a határon túli kisebbségi magyar és más nemzetiségű fiatalok magyarországi tanulmányait. A határon túli magyarságra vonatkozó könyvtári-dokumentációs hátteret a Magyarságkutató Intézet (1985—) látja el, melynek tevékenységi köre két nagy szakterületre terjed ki: a gyűjteményépítésre és a bibliográfiai-dokumentációs munkára. A Magyarságkutató Csoport évkönyvei Magyarságkutatás címen jelennek meg, a Magyarországon és a külföldön megjelenő szakirodalomra kiterjedően pedig az Országos Széchényi Könyvtár Hungarika Dokumentációs Osztálya biztosítja a szakbibliográfia rendszerezését. A Hungarológiai Évkönyv (A magyar egyetemek hungarológiai műhelyeinek sorozata) 2000-ben indult és a magyarországi ösz- szefogás szándékával és szintjén jelent publikációs fórumot a hungarológiai felsőoktatás anyaországi eredményeinek és feladatainak. (Eddig nyolc száma jelent meg, szerkesztői: Nádor Orsolya és Szűcs Tibor.) A periodikum tartalmazza a Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszusok Magyar mint idegen nyelv szekciójának megtartott előadásait is. A felvázolt fórumok sora kiegészíthető még azzal, hogy a Magyar Alkalmazott Nyelvészet és Nyelvtanárok Egyesületének (MANYE) - amely 1990-ben alakult (elnöke: Klaudy Kinga) - szervezésében az alkalmazott nyelvészeti kongresszusokon külön szekciója van a hungarológiának. Ha áttekintésünk nem is teljes, ezek a tények, eredmények és célkitűzések is azt látszanak bizonyítani, hogy a hungarológia most kiemelt fontos fórumai stabil alapokkal rendelkeznek, a magyarság helyzetének és megismertetésének ügyében pótolhatatlan szakmai képviseletet jelentenek. Speciális feladatokat vállalnak és tel
