Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - IDENTITÁS, HUNGAROLÓGIA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái I. (tanulmány)
A hungarológia szintjei és perspektívái I. 69 jesítenek, mind a nyelvi jogokért folyó küzdelemben, a magyar kultúra mindennemű támogatásában, mind a magyar szellem Kárpát-medencei erősítésében. Előtérben a kisebbségi kérdés és az identitás Az 1989-es társadalmi és politikai változások hatására a szakemberek és az illetékes szervek felülvizsgálták a hungarológia távlati lehetőségeit, s részben megfogalmazták a követendő célokat is, amelyek a magyarságtudomány továbbfejlesztését irányozták elő. A magyar kultúra nemzetközi megismertetésének határozottabb szándéka az előző időkhöz képest még inkább előtérbe került mind az oktatás, mind a kutatás területén. Ami azonban még további újat jelentett a korábbiakhoz képest, az a magyar kisebbségi kérdés határozottabb beemelése a hungarológia értelmezésébe.9 Ebből a szempontból irányadó volt a már idézett, 2000-ben, a hungarológia aktualizált helyzetéről és lehetőségeiről tartott Köpeczi-előadás egyik központi tételének megfogalmazása, miszerint: „A hungarológiát eddig is úgy fogtuk fel, mint amely az egész magyarság - tehát nemcsak a magyarországi magyarság - megismerését szolgálja. Most azonban még tudatosabban kell arra törekednünk, hogy az egységes kultúmemzet fogalmát érvényesítsük, nemcsak a nyelv és irodalom vagy a történelem, hanem a külföldi magyarság jelenlegi helyzetének, eredményeinek és problémáinak feltárása szempontjából is.”10 A kialakult helyzet, illetve a változás kezdte megmutatni azt a további lehetőséget a hungarológiát illetően, amely addig csak részben volt kihasználva, és amely feltételezhetően a politikai rendszer megváltozásának volt köszönhető. A politikai rendszerváltás után kedvezőbbek lettek a körülmények a valóságos magyarságkép megismertetésére, az oktatásban és a kutatásban még határozottabban érvényesülhettek a szakszerűség szempontjai. Ennek fontos részévé vált - mint az európai integráció egyik alapvető feltétele is - a kisebbségi kérdéssel való részletes foglalkozás, a kisebbségi kultúrák újraértelmezésének ténye, a sokoldalú kapcsolatok általános és speciális értelmének keresése. A szakszerűség azóta is jó ellenszernek bizonyult a nacionalizmus ellenében, amelynek forrása sokszor az előítélet és a hamis, valótlan nemzeti sztereotípiák éltetése. Az európai integráció fokozatos megvalósulásának és lényegének feltétele pedig ennek az ellentéte, a nacionalizmus leküzdése, vagyis a nemzetek és országok kölcsönös együttműködése, elismerése, ami - jó esetben - az egyes népek helyzetének minél hitelesebb megismerését is jelenti. 2006 tavaszán a magyar köztársasági elnök, Sólyom László indította útjára azt a konferenciasorozatot, amelynek célja a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak említett pontosabb megismerése; egy megújult szemlélet lerakása, elindítása, elsősorban a magyarországi közvélemény és közélet számára. A tanulmánykötet - Határon túli magyarság a 21. században melyet a budapesti Köz- társasági Elnöki Hivatal jelentetett meg" egyrészt a konferenciasorozat tanulságait
