Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - ARC - Csanda Gábor: Az arányok rombolásának kéje (tanulmány Szalay Zoltánról)
Az arányok rombolásának kéje 57 lat, s nem tud különbséget tenni Vontovka és Vonkovce, Vrbany, Vérbő, Veréb és Vérbánya közt, s Mastalhoz érve már semmiképp sem tudjuk, vajon ez most Kis- masát vagy Kismise: nincs mese, együtt kóválygunk a főszereplővel, s nincs egy biztos pont, amelyik alapján meghatározhatnánk a helyzetünket. A tulajdonnevek ilyen karneváli kavalkádja természetes nyelvi humort eredményez. Nem zárható ki egy lélektani olvasat sem, mely szerint Simon tudat alatt nem is akar időben hazaérni a feleségéhez (visszaemlékezései részint az illető faluban legénykorában véghez vitt nőügyeire terelődnek, részint arra, hogy felesége megcsalta), de könnyebb volna érvelni egy olyan olvasat mellett, mely ezt az Elterelést a kötet egészére vonatkoztatva értelmezné. Vagyis hogy A kormányzó könyvtárának szövegei különösen alkalmasak az olvasó elterelésére, főként abból kifolyólag, hogy cselekmény és történet nem mindig feleltethetők meg egymásnak, nemkülönben annak köszönhetően, hogy a fikción belüli reáliák nem feltétlenül jelentenek fogódzót. A Másnap apró kis technikai szövegbe csomagolt rejtély. Cselekménye mindössze annyi, hogy valaki, egy férfi korán reggel üzemanyaggal tölti fel gépkocsiját. Ezt öt rövid változatban kapjuk: először a sofőr szemszögéből, aki egyes szám második személyben adja elő, majd a benzinkút mellett dekkoló sört ivó alak beszéli el egyes szám harmadik személyben láttatva a tankoló sofőrt, harmadszor a kocsi belsejéből, a hátsó ülésről számol be a látottakról az utas, negyedszer a narrátor szemszöge írja le a sörivót, végül a sofőr szemszöge arról, hogy fizet a kútnál, beszáll az autóba, hátrapillant: a hátsó ülés üres. A szöveg tehát felvonultat három férfit: aki tankol, aki a kút mellől nézi, s akinél a sofőr fizet, de emellett van egy látószög, mely határozottan egyiküké sem, mert ez a jármű belsejéből szemléli a kinti eseményeket. Ahhoz ez a próza elegendő fogódzót nyújt, hogy okkal feltételezzük, a kocsi hátsó ülésén senki sem ül, de ahhoz is, hogy valaha ott ült és nem tudott kiszállni. Vélhetően egy erőszakos cselekmény történt, de ez a cselekmény nem része a történetnek. Érdemes visszanéznünk a címre: a Másnap ugyanis erre vonatkozik; ez már egy következő nap, ma csak ennyi történt, benzint kellett venni. A kötet utolsó szövege (Izsák vére) ismert bibliai történetet alakít át úgy, hogy a benne szereplő misztikumot és rejtélyt átírja logikus változatúra. így aztán ez az egyetlen olyan szövege a könyvnek, melyben valaki egy előre megfontolt terv alapján eléri kitűzött célját. Jelzés értékű ugyanakkor, hogy keretes elbeszélésről van szó, jól elkülönülő bevezető és befejező résszel, mely egy olyan külön történet, mely ezt a belsőt magába zárja és képletesen zárójelbe is teszi. A kormányzó könyvtára című kötet azzal vívja ki olvasói figyelmünket, hogy nemcsak kellő teret biztosít a képzelőerőnknek, hanem hogy ezen belül még kellőképpen el is bizonytalanít bennünket az olvasási eljárásaink érvényességét illetően. Vagyis kifejezetten alkalmas arra, hogy folyamatosan újra- és újraolvassuk. (Kalligram, Pozsony, 2010)
