Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - VISSZABONTÁS - Markó Béla: Annával a pisai ferde toronynál; Rögtön utána; Már együtt nézik (versek)
10 Markó Béla romló testedbe, végre egy egész lett, s ki jajgatott imént, nevetve nézed, hogy ő is öltözik már hallgatásba s beszédbe is, de mindenképpen másba, mert nem sikerült most sem a kísérlet, hogy része légy neki, és ne csak társa... Már együtt nézik Később már együtt nézik mind a testet, s ez jó, mert végre helyreállt a rend, ő fent ugyan, a többi odalent, de megtalálták azt, amit kerestek, és amit ő is megígért nekik, vagyis tulajdonképpen ezt a furcsa élményt, hogy most egyszerre önmagukra látnak, míg vérzik s verejtékezik, aztán megszárad, és lassan kihűl, de nem bennük van, csak rajtuk kívül, s boldog, hogy hallgat, de még szólhatott, és szólt is, majd egy lábat, egy kezet figyel felülről, járt, kelt, étkezett velük, de semmit el nem koptatott.
