Irodalmi Szemle, 2011

2011/6 - SZEMLE - Szalay Zoltán: Szemlélődés

SZEMLE 85 Szemlélődés - válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (2011. április-május) Jószomszédi viszonyok Április 9-10-én Hozz magaddal egy másik írót egy másik országból címmel a közép-kelet-európai irodalmak egy­másrautaltságát vizsgálták jeles szerzők különféle országokból a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A Szépírók Tár­sasága rendezésében lezajlott fesztiválon Földényi László a német Ingo Schulzéval (a könyvfesztiválra jelent meg Mobil cí­mű novelláskötete), Konrád György Te­rézia Mórával (szintén a könyvfesztivál­ra adták ki magyarul Az egyetlen ember a kontinensen című regényét), Barak László Mila Haugovával, Selyem Zsu­zsa Raret Moldovannal, Végei László pe­dig Radoslav Petkovié-tyal beszélgetett. Szóba került a rendszerváltás hatása az irodalomra, a művészet és a közéletiség kapcsolata. „Az alkotás önmagában közé­leti tevékenység” - számolt be saját hit­vallásáról Barak László, hozzátéve, hogy „a hatalom sosem tartotta relevánsnak a művészek tevékenységét”. Esterházy-hírek Esterházy Péter kötete, az Esti című Kosztolányi-hommage nyerte el idén az Aegon-díjat. Nem ezzel kapcsolatban, hanem aktuálpolitikai kérdések ürügyén faggatta az írót április 8-án a mértékadó osztrák napilap, a Der Standard. Az Ich bin ruhig, behaupte ich unruhig (Nyu­godt vagyok, állítom nyugtalanul) című interjúban Esterházy kifejti, a politikai korrektség utáni helyzetben Magyaror­szág és a többi kelet-európai állam még mindig a politikai korrektség előtti hely­zetben maradt. Esterházy április 12-én mutatta be Bécsben a Termelési regényt. Nézzünk költó'ket! Az idei Költészet Napjára különleges meglepetéssel jelentkezett két budapesti fiatal. Egy webfilmet forgattak, amely­ben negyvennégy magyar költőt interjú- voltak meg a költészetről, Csobánka Zsu­zsától és Térey Jánostól Kántor Péterig és Lator Lászlóig. Az első pillanattól fog­va különös vállalkozásnak tűnik a film, végül azonban mégiscsak alulmarad a várakozásokon. A kérdések sematikusak (mi a költészet, mi a szerepe, van-e értel­me stb.), így aztán gyakran a válaszok is azok, a két filmkészítő fiú, Gyaraki Dá­vid és Sarlós Dávid pedig annyit ragoz­zák saját jófejségüket, hogy az már kí­nos. Vannak viszont izgalmas pillanatok, például amikor szép sorjában bevallják a költők, milyen fontos számukra az ihlet, vagy amikor Kukorelly Endre kifejti: az egyetlen megoldás a brutálisan egyszerű és őszinte beszéd. A dokumentumfilm mellé egy rövidjátékfilm is készült, amely a versírásról próbál valamit mesélni, kis­sé szárazán és erőtlenül. A filmek a www.versmob.hu oldalon érhetők el. Fesztiváloztunk Izgalmas ötletnek bizonyult az egész Európai Uniót vendégül látni a XVIII.

Next

/
Thumbnails
Contents