Irodalmi Szemle, 2011

2011/6 - IRODALMI SZEMLE - Jankovics Marcell: Történelmi séta Szepesszombatban (tanulmány)

42 Jankovics Marcell házai kerítik. Ha német, flamand bevándorlókra gondolok, látni vélem a legelső, kezdetleges felállást. Megérkeznek a tatárok által földdel egyenlővé tett területre. Ekhós szekereikkel körülállják a főtérnek kinézett terepet, hogy amíg földből, pa­lánkból felhúzzák az ideiglenes városfalat, védekezni tudjanak az esetleges táma­dók ellen. A körülvett részen fából megépül az első kezdetleges Kirche és Rathaus, körben pedig, a szekerek helyén az alapító atyák első házai. Aztán, ahogy polgárai gazdagodnak, úgy nő, szépül és változik stílusában az Isten és a város háza, s velük együtt csinosodnak, válnak egyre impozánsabbá a polgárok otthonai is. Az alap­szerkezet azonban a legújabb időkig a legtöbb város esetében mit sem változik. Jö­het tűzvész, idegen martalóc, a város mindig ugyanazon az alapon épül újjá. A két világháború és a kommunizmus azonban sok helyütt megtette a magáét. Bártfa azonban szerencsés volt.” Szepesszombat is. A történelmi Magyarország szász főterei mind hasonlóak, a Szepesszombattól karnyújtásnyira épült Poprádé, Strázsáé, a ma már nagyváros Kassáé vagy az erdélyi Brassóé, Nagyszebené. A kisebb szász települések magja persze a terepviszonyok vagy az átépítések miatt sokszor egyénibb arculatot mutat. A Szent György nevére és napjára szentelt római katolikus templom a város legrégebbi épülete, a főtér legmonumentálisabb látnivalója. Címszentje, Szent György, aki egyben Anglia védőszentje, lehetett az oka, no meg a poprádi repülő­tér közelsége, hogy II. Erzsébet angol királynő szlovákiai látogatásakor járt a hely­színen. A XIII. század közepén emelték késő román stílusban, a város tatárjárás utá­ni újjáépítésével egy időben. Gótikus átépítésére 1464-ben kerül sor. (Emlékezzünk rá, a Szepességben hatalmaskodó Giskra akkor már két éve a magyar király embe­re!) Felgyorsul a terület fejlődése, a késő gótikus virágzás hamarosan reneszánsz gyümölcsöket érlel. A szászok tömeges áttérésével Luther Márton vallására temp­lomaik az evangélikus egyház kezére jutnak, köztük a szepesszombati főtemplom is. Megismétlem, a lutheránusok nem képrombolók. Ahogy a többi felső-magyar­országi templom esetében, a Szent György-templom öt középkori oltára túléli a fe- lekezetváltást. Az 1660-as évek elején a templom visszakerül a katolikusok birto­kába. Az ellenreformáció győzelme látványos, mégsem stílusidegen barokk kori változtatásokkal jár (1663-1780). Ugyancsak az ellenreformáció diadalát hirdeti 1689 óta a városháza előtt ál­ló Szeplőtelen fogantatás oszlop. Az Immaculata feliratú oszlop csúcsán Szűz Má­ria a bűnbeesett, glóbuszon tekergő kígyón tapos; a kígyó szájában a tiltott gyü­mölcs; a Szűz fejét 12 arany csillaggal ékesített dicsfény koronázza. Az e korban el­terjedt Mária-oszlopok építésének okát másféleképpen is magyarázzák. Megalapo­zatlan helyi hagyomány szerint ezek az oszlopok - a Szepességben legalábbis - a lengyel zálogból való 1772-es szabadulásért való hála emlékművei lennének. Ezzel szemben tudjuk, hogy a szepesszombati Mária-oszlop majd száz évvel korábbi. Mi több, a legrégebbi a Szepesség hasonló oszlopai közül. Mások úgy tekintenek rá, mint az XVIII. századi pestisoszlopok egyik váltó-

Next

/
Thumbnails
Contents