Irodalmi Szemle, 2011
2011/6 - IRODALMI SZEMLE - Jankovics Marcell: Történelmi séta Szepesszombatban (tanulmány)
Történelmi séta Szepesszombatban 43 zatára. A XVI1-XVIII. századi Dél-Németországban és Ausztriában a pestisjárványok elmúltával állítottak fogadalmi és emlékoszlopokat, melyeket egyszer a Szent- háromság, másszor Szűz Mária megkoronázása jelenet koronáz. Ezek az építmények gyakran nem is oszlopot, hanem inkább dúsan faragott meredek gúlát formáztak. Ilyen a kassai Szent Erzsébet-dóm északi oldalán lévő teret díszítő Szeplőtelen fogantatás oszlop. Az én véleményem szerint a Mária-oszlopok hazai elterjedésében szerepet játszhatott az Oszlopos Szent Szűz spanyolországi kultusza, mely az ellenreformáció idején a két ország uralkodóinak rokonsága révén válhatott népszerűvé a középeurópai térségben. A legenda szerint a Szepességben oly népszerű idősebb Szent Jakab apostol, Spanyolország nemzeti szentje, Krisztus mennybemenetele után Hispániában térített. A jámbor helyi hagyomány az ő nevéhez fűzi Oszlopos Miasszonyunk (Nue- stra Seňora del Pilar) spanyolországi kultuszát. Úgy tartják, hogy amikor Jakab Za- ragozában járt, látomásban megjelent neki Mária egy jáspisoszlop tetején, és megparancsolta, hogy építsen azon a helyen templomot. A Szűzanyát a festők is gyakran ábrázolták oszloppal, különösen a pogánynak tekintett jelképekkel leszámoló tridenti zsinat (1545-1563) előtti időkben. Sokszor láthatunk oszlopot az Angyali üdvözlet ábrázolásokon, ahol egyszer emberi arányaival hasonul Máriához (az egykorú festői kánon szerint az oszlopfő és az emberi fej az oszlopnak, illetve az alak egészének egyaránt nyolcad részét teszi ki), másszor - a valóságos térbeli viszonyok figyelmen kívül hagyásának következményeként - a képen vele eggyé olvadni látszik. Igen ám, csakhogy Jakab tisztelete mellett a Szent Szűz és az oszlop megfeleltetése a magyar hagyománynak is sajátja! A palóc házak egykori központi fa tartóoszlopa, a „boldoganya” ősvallásunk istenasszonyának Mária által megörökölt nevét őrzi. (A palócok lakta hajdani Gömör vármegye délről határos a Szepességgel.) Visszatérve immár Szepesszombat főterére, 2001-ben, a főtér felújításakor az emlékművet restaurálás céljából szétbontották. A helyén ma pontos másolata áll. Az eredeti szobor ma a reneszánsz harangtoronyban látható. A főtér különleges látnivalója a Szent György-templom szentélye mögött magasodó zömök reneszánsz harangtorony. A középkori olasz campanilék mintájára a templomtól kissé távolabb épült harangtorony különlegesség az olyan, messziről érkező látogatóknak, amilyen a közelmúltban II. Erzsébet volt, de nem a magyaroknak és különösen nem a Szepességben élőknek. Ilyen típusú, XV1-XVII. században épült harangtoronnyal Szepesség sok települése dicsekedhet. így Késmárk, Lőcse, Ménhárd, Podolin, Szepesbéla, Kisszeben, meg persze Poprád, Strázsa és Mateóc, hogy a tőszomszédságból is említsünk példákat. E toronytípust a szepesi reneszánsz legjellegzetesebb építészeti emlékének nevezhetjük, de hasonló tornyokból szól(t) a harang a gömöri Kiétén, Rimabányán, Kassán és a nógrádi Mátrasző- lősön is. Ha pedig a fatornyos hazát is számba vesszük, szinte vég nélkül sorolhat
