Irodalmi Szemle, 2011
2011/6 - IRODALMI SZEMLE - Jankovics Marcell: Történelmi séta Szepesszombatban (tanulmány)
Történelmi séta Szepesszombatban 41 vaktól. (A huszitákról és a reformációról lásd még A kassai Szent Erzsébet-dóm és A bártfai Szent Egyed-bazilika című albumainkat!) Szepesszombatban az evangélikusok nagy száma ellenére a Szent György- templomot visszakapták a katolikusok, és az evangélikusok saját templomot építhettek maguknak (1720). Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A városban már 1545-ben és 1682-ben is pusztított tűzvész, majdnem minden lakóház a tűz martaléka lett. A várost földrengés és árvíz is pusztította. A többi szász város műemléktemplomához hasonlóan azonban az elemek dühe a mi templomunkat megkímélte. Szepesszombat lakosainak fő megélhetési forrása évszázadokon keresztül a kézműipar, gyolcsszövés volt. A tűzvész után a mezőgazdaság háttérbe szorította az ipart, jóllehet a XIX. század végén több kisebb ipari üzeme létesült (papírgyár, sörfőzde, ecetgyár, gőzfűrészmalom). Szepesszombat 1876-ig tartozott a tizenhat szepesi város szövetségéhez. Ezután rendezett tanácsú város lett. Magisztrátus irányította egészen 1923-ig. Továbbra is megőrizte ugyan városi rangját, de nem győzte a gazdasági versenyt a két közeli „nagyvárossal”, Lőcsével és Késmárkkal. Hanyatlásába belejátszott az 1871-ben épült vasút, mely a tőszomszédságában lévő Poprá- dot és Felkát érintette, Szepesszombatot viszont elkerülte. Poprád rohamos fejlődésnek indult, és bekebelezte városunkat, amely fölött megállt az idő. 1919-ig tartozott Magyarországhoz. Az 1910-es népszámláláskor összeírt 977 lakosa között még találunk magyarokat. 1940-ben már 2506 főt írnak össze, ekkor már csak szlovákok és németek lakják. 1945-ben csatolták Poprádhoz. Szász lakosságát a második világháború után kitelepítették Németországba. MŰEMLÉKEK, LÁTNIVALÓK Szepesszombatnak mégis jót tett, ami (nem) történt vele. Miközben Poprád műemlékei szinte észrevétlenek maradnak a meggondolatlanul fejlesztett nagyipari létesítmények és a sivár, ízléstelen szocialista kockaházak közé szorultan, Szepesszombat meg tudta őrizni az igényes felújítást leszámítva szinte érintetlen műemléki környezet ódon hangulatát. Orsó alakú főtere védett müemlékegyüttes. Ez a beépítési forma mintaszerű. Ezt írtam róla A bártfai Szent Egyed-bazilika című albumunkban: „A főtér szép tiszta példája a középkori német és német mintára épült város- központoknak, amelyek érthetően csak kisebb városokban őrizték meg eredeti formájukat. Lőcse, Krakkó, Boroszló (Wroclaw), Augsburg vagy éppen Delft főtere ilyen. A rendszerint téglalap” - s pótlólag hadd tegyem hozzá: orsó - „alakú térnek két központja van, a templom és a városháza. Mindkettő magában áll. A teret a település előkelőinek, gazdag polgárainak, az alapító családok leszármazottainak a
