Irodalmi Szemle, 2011
2011/6 - IRODALMI SZEMLE - Jankovics Marcell: Történelmi séta Szepesszombatban (tanulmány)
38 Jankovics Marcell ződésében fekszik, saját egyeteme van. A császár Prágába hívja a nagy hírnévre szert tett Agoston-rendi osztrák kanonokot és reformista prédikátort, Konrad Wald- hausert (f 1369). Konrád személyesen és igehirdető tanítványain keresztül nagy hatást gyakorolt az egész országra. Nem kevésbé népszerű tanítványa, Miliő Krem- sier, kegyes adományoknak, köztük a császárénak köszönhetően, Prága egyik negyedében a szegényekből és kirekesztettekből közösséget szervez „új Jeruzsálem” néven. Az egyháznak nem tetszik a dolog. Konrádot Rómába idézik, hogy tetteiről számot adjon, Miliőnek is háromszor kell a pápa elé járulnia. Harmadik útján, 1374- ben hal meg. A közösséget foloszlatják. Mindeközben Vencel király, aki a reformerek híve, összekülönbözik Prága érseki helynökével, a királynő gyóntatójával, és meggyilkoltatja (1383 vagy 1393). A mártír pap, az utóbb szentté avatott Nepomu- ki János Csehország patrónusa lesz, és az ellenreformáció idején Közép-Európa, így Magyarország legnépszerűbb szentje. Említést érdemel, hogy a szent szobrát, mely a prágai Károly-hidat ékesíti, és a turisták kedvelt célpontja, egy szepesszombati születésű szobrász, Johann Brokoff (1652-1718) faragta kőbe. A prédikátorok mozgalma Janovi Mátyás irányítása alatt (f 1394) élt tovább. Követőkre találtak az egyetemisták, a papnövendékek és a jámbor polgárok körében. 1394-ben kiválasztanak egy kápolnát, kifejezetten a cseh köznyelven prédikálok számára, melyet a betlehemi ártatlanokról neveznek el. Hajójában háromezer ember fér el. 1402-ben Húsz Jánost kinevezik a Betlehem-kápolna hitszónokának. Húsz 1396-ban szerez baccalaureatusi fokozatot a prágai egyetemen, majd elnyeri a szabad művészetek mestere címet, és tanítani kezd. 1400-ban szentelik pappá, 1409-ben megválasztják az egyetem rektorává. A bajor származású cseh királyné is hallgatja beszédeit, és Prága érseke kinevezi a Szinódus hitszónokának. Húsz az angol John Wyclif (|1384) tanításai nyomán az egyházat az isteni kegyelemben részesülők közösségének tekintette, s fejéül egyedül Krisztust ismerte el, az esendő papokat és a pápát nem. Anyanyelvi szertartást, két szín alatti áldozást hirdet. Bár Húsz nem volt annak a mozgalomnak a vezetője, amelyet róla neveztek el, csak egyike a cseh egyetemi tanárok kritikus nemzedékének, az egyház hatalmát megkérdőjelező tanai miatt 1408-ban az egyház fegyelmező fogaskerekei közé került. 1409-ben kiátkozták, 1410-ben száműzték. 1412-ben, mint később Luther Márton, támadást indított a búcsú árusítása ellen, s ezzel kiesett a király kegyeiből is, aki alaposan kivette a részét a búcsúcédulák hasznából. A „mi Zsigmondunk”, IV. Károly német-római császár és cseh király fia, bátyjának, Vencelnek a lemondatása (1400) után elnyeri a cseh trónt. Ő lobbantja lángra a cseh nemzeti ellenállást azzal, hogy Húsz Jánost a konstanzi zsinat (1414— 1418) elé idézteti, és máglyahalálra ítélteti (1415), amiért nem hajlandó megtagadni hitelveit. A husziták és Zsigmond katolikus erői közötti háború (1419-1434) azzal kezdődik, hogy a prágai nép elfoglalja a városházát, és a tanácsosokat kidobja az ablakon. (A történetírás a csehek körében később szokássá váló problémakezelést defenesztrációnak nevezi.)
