Irodalmi Szemle, 2011
2011/6 - IRODALMI SZEMLE - Ugolino Verino: Flammettához, aki hozzáment Brúnóhoz; Mátyás királyhoz, hogy amikor ideje engedi, olvassa el epigrammáit, melyek a szent iratokat idézik; Könyvecskéjéhez, hogy tegye tiszteletét Beatrixnél, Magyarország királynéjánál, a költők gyámolánál (versek, Csehy Zoltán fordításai)
UGOI.INO VERINO' Flammettához, aki hozzáment Brúnóhoz Hűtlen, csalfa ribanc, elhagytad, balga, Verinót, s nőül vett Bruno végül, a vén kiaszott? Csalfa, a szent szerelem kötelékét semmibe vetted? Megtört hűséged sérti az isteneket? Hidd el, e gaztettért méltán bűnhődsz, gyönyörűm, még! Becstelen, azt hitted, hogy lenyelem neked ezt? Szóhoz társul a tett: ha ilyen keserű a gyalázat, könnyen felfortyan még a galambepe is! Lelkem fortyog már, fiatalságom heve perzsel, bármire kész vagyok én, hajt a dühöm s követem! Forró vér árad hömpölygőn szét ereimben, rettentő dühvei tölt el a vágy s a harag. Méltó megtorlást követelnek az égilakók is: tán a hazug szóval csalhatod isteneink? Isteneink a tanúk: letagadnád isten előtt is egykori esküjeid szent szavait, te csalárd? Múzsák szentélyében mondtad el akkor az esküd, s hogy mit zengtél ott, most fölidézgetem én: „Máshoz nem megyek én soha majd, te lehetsz csak a férjem! Hűséged bizonyos, és a szerelmed örök. Esküszöm arra, kinek játékait áldja a legtöbb ember, hogy nem más, csak te leszel szeretőm! * * UGOLINO VERINO (1438-1516) a firenzei Ugolini da Vieri Cristoforo Landino tanítványa volt. Jogtudományt tanult, és jegyzői minőségben tevékenykedett, de pedagógusként is elhíresült, hiszen nála tanult például X. Leó pápa is. Legismertebb műve a VIII. Károlynak ajánlott tizenöt énekes Carlias című eposza, melynek terjedelme meghaladja a nyolcezer hexametert. Carmen de Christianae reli- gionis felicitate című költeménye a vallásos humanizmus kiegyensúlyozott művészi fegyverténye. Epigrammáit (Epigrammatum libros VII.) hét könyvbe rendezte, és Korvin Mátyásnak ajánlotta. E versek hangvétele rendkívül változatos: bölcseleti fejtegetések, az eretnekségek elleni megnyilvánulások éppúgy helyet kapnak benne, mint a kiérdemelt vagy a pusztán retorikus magasztalások. A kódexet testvére, Silvestra 1484-ben vitte Budára, de a király jutalmával hazatértében gálád módon kifosztották. Fiametta című szerelmi-dedikációs verskötete képes volt új energiákkal feltölteni az egyre közhelyesebbé váló elégikus beszédmódot, s meghozta alkotója számára a várva várt hírnevet. Pa- negyricust írt Ferdinánd és Izabella szaracénok elleni fellépéséről (Panegyricon ad Ferdinandum regem et Isabellam reginam hispaniarum de saracenae baetidas gloriosa expugnatione) két terjedelmes könyvben.
