Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - SZEMLE - Kollarits Krisztina: Móricz-elemzések (Benyovszky Krisztián: Fosztogatás)
86 SZEMLE a szemek segítségével történik, s nemcsak a szereplők, hanem még az elbeszélő is gondos figyelmet fordít a szemek jelzéseire. Ez a „néma” vagy „virtuális” beszédcselekvés, az elhangzó párbeszédekkel szinte egyenrangú jelentőségűnek tekintendő. A szexuális kielégületlenség, a társadalmi-erkölcsi normák felrúgására tett kísérlet lényegében összekapcsolja Veres- nét az Arvalányok főszereplőjével, Mis- kolczynéval. A történet itt azonban szokatlanabb fordulatot vesz: ahogy a tanulmány címe is utal rá „Némi nemi bizonytalanság” jelenik meg Miskolczyné viselkedésében, ugyanis női és férfi partnerrel egyaránt kísérletezik, amíg ki nem békül férjével. A szemeknek itt is fontos jelentőségük van, de míg az előbbi regényben csak a látszat megőrzése miatt, addig Miskolczyné esetében tekintete „a benne zajló és önmaga számára sem teljesen érthető belső történésekről tudósít, amelyekre egyébként még a narrátornak sincs szava.” A harmadik és a negyedik tanulmány a metaforikus történetképzés lehetőségeivel foglalkozik. A Madarak és nimfákban egy jól ismert regény, a gimnáziumokban gyakran kötelező olvasmányként is szereplő Úri muri elemzéséhez ad a szerző új szempontokat. A regény 25. fejezetében Csörgheő Csuli Kálmán fia daruvadászata megy egy kis parasztlány kíséretében. Míg a mű korábbi értelmezői általában nem szenteltek különösebb figyelmet ennek a résznek, Be- nyovszky elemzésében kimutatja, hogy ez az epizód „önmagán túlmutató kompozícióformáló és 'értelemgazdagító szereppel is bír”, ennek a történetnek a metaforái át- meg átszövik az egész regényt. A Forró trópusokban elemzett Móricz-regény, a Forró mezők visszavisszatérő motívumainak jelentősége még nyilvánvalóbbnak tűnhet az olvasók számára. Benyovszky szerint Móricz lényegében két állandóan ismétlődő szóra (’forró’, ’por’), illetve a hozzájuk kapcsolódó hasonlatokra és metaforákra - amelyek főképp a kísértetiesség motívumköréhez, valamint az állatvilághoz kapcsolódnak - épitette fel egész regényét. A második rész, a Szemiotikái szűrők első két tanulmánya a nevetéssel foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy a Tverdota György által a Rokonok című regény elemzése során középpontba állított nevetés-motívummal érdemes-e foglalkozni más művek kapcsán is. Benyovszky két másik Móricz-írás segítségével bizonyítja, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó: a Vidéki hírek című novellában a nevetés lényegében az ide- genség, a közösségbe való befogadás és kizárás nem verbális megnyilatkozása. A közösséghez való viszony, az ott elfoglalt hely meghatározza, hogy ki kin nevethet, illetve, hogy nevethet-e egyáltalán. A másik elemzett műben, A szerelmes levélben a nevetés közösségteremtő és kirekesztő funkciója szintén érvényesül. Amikor a fiatal házaspár, Samu és Aranka három hónap elteltével hazalátogat a szülőfalujába, Aranka a fiatal lányok, Samu a legények közt érzi magát idegennek, a megtalált szerelmes levél pedig a házaspárt is eltávolítja egymástól egy időre. A különböző helyzetekben és módon felhangzó nevetés a két főszereplő egymáshoz, illetve a környezetük
