Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - SZEMLE - Kollarits Krisztina: Móricz-elemzések (Benyovszky Krisztián: Fosztogatás)
SZEMLE 85 Móricz-elemzések Benyovszky Krisztián Fosztogatás című könyvéről Lehet-e ma még újat mondani Móricz Zsigmondról? Vagy még inkább: közel hozható-e ez az író egyáltalán a mai olvasókhoz? Ilyen kérdések merültek fel bennem, amikor kezembe vettem Benyovszky Krisztián Móricz-elemzéseit tartalmazó kötetét, a Fosztogatást. A szerző két idézettel vezeti be könyvét: az egyik Esterházy Péter gondolata, miszerint Móricz olyan író, „akit kifosztott az idő”, mivel olyan világot és olyan problémákat ábrázolt, amelyek ma már nincsenek, s müvei ezért nem is igazán tarthatnak számot a mai olvasók érdeklődésére. A másik idézet, Tverdo- ta Györgyé, viszont mintha megoldást kinálna erre a problémára, amikor Móricz müveinek új szempontú olvasására buzdít.„Móricz nagyszerű meglepetésekben részesítheti a mai olvasót, ha hajlandók vagyunk végre nem vagy nemcsak a kritikai realistát, a dzsentri ábrázolóját, a fontolva haladás és a forradalmi megoldás között tétovázó írástudót, hanem a született prózaíró zsenit látni benne.” Benyovszky a Tverdota György által javasolt úton jár, amikor ismert és kevésbé ismert Móricz müvek elemzésébe fog, a prózapoétika, az irodalmi stilisztika, a retorika és a szemiotika szempontjából vizsgálva azokat. A kötet első két fejezete tartalmazza ezeket az új szempontokat felvető, érdekes és alapos műelemzéseket. Már a fejezetcímek: Narratív alakzatok, illetve a Szemiotikái szűrők is utalnak az alkalmazott a szempontrendszerre. A harmadik rész, a Tükröződések első írása Móricz Mikszáthhoz való viszonyával foglalkozik: hogyan viszonyult Móricz, illetve a róla szóló szakirodalom a mikszáthi örökséghez, hogyan értékelte Móricz Mikszáth és a modern próza viszonyát, illetve hogy milyen nyomai vannak Mikszáth hatásának Móricz műveiben. A Grecsó Mó- riczot olvas és ír - újra című írásában Benyovszky a „Móricz-passzázsok” felől érkezik Grecsó Krisztián Tánciskola című regényéhez, elsősorban az érdekli, hogyan élhet tovább Móricz „háttér- narratívaként” egy jelenet, egy karakter, egy hangulat formájában. Cséve Anna: Az írás gyeplője. Móricz Zsigmond szövegalakító gyakorlata című kismonográfiájának értő és kritikus ismertetése után az utolsó fejezet, a Fordítva két tanulmánya a Pillangó és a Sárarany szlovák fordítása kapcsán felvetődő problémákkal, többek között a nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonyával, a sár regénybeli sokirányúi jelentésének visszaadhatatlanságával foglalkozik. Ahogy már említettem, Benyovszky Krisztián elsősorban az első két fejezet tanulmányaiban tesz kísérletet Móricz több írásának új szempontú elemzésére. Az első fejezet, a Narratív alakzatok négy tanulmányt tartalmaz. Az elsőben a különböző nézőpontok, a szem és a tekintet jelentésképző szerepét vizsgálja a szerző az Isten háta mögött című regény kapcsán. Végső konklúziója, hogy a szem és a látás történetalakító és viszony formáló jelentőségű a regényben: a rejtett kommunikáció elsősorban
