Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - SZEMLE - Fűzi László: A türelem és a megértés könyve (Nemzeti művelődés - egységesülő világ. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály)
A türelem és a megértés könyve A Nemzeti művelődés — egységesülő világ című kötetről Roppant gazdag és roppant érdekes, ha pedig a könyvön kívüli világra is tekintettel vagyunk, s miért ne lennénk, hiszen lényege szerint ez a könyv arról szól, a külső világ mozgásairól, akkor azt kell mondanom, teljességgel egyedülálló ez a Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett, s terjedelmét és szellemi súlyát tekintve is jelentős kötet. A szerkesztő a türelem könyvének nevezi. „Ezt a kötetet a türelem jegyében állítottuk össze és annak szellemében érdemes olvasni. O- lyan ülésszak volt az előzménye, amelyre nagyon különböző szemléletű előadókat hívtunk meg. Mint várható volt, heves vitákra került sor, az itt olvasható közlemények is egymástól lényegesen eltérő véleményeket fogalmaznak meg” - mondja a kötethez írott előszavában. A kötetben egyébként nem találom a vitára, legalábbis a felszínen megmutatkozó vitára utaló megjegyzéseket, kitételeket. Az idézett előszóban a szerkesztő azt is megjegyzi, hogy a kötetben találhatók olyan, hadd tegyem hozzá, tudományos jellegű megfogalmazások, „amelyeket a főszerkesztő nem tud elfogadni”. Mindez azonban az én szememben nem meríti ki a türelem fogalmát, a türelem, legalábbis ebben a kötetben mélyebben, a tanulmányok legmélyén, s a kötetben közölt írások szemléletének alapvetésében mutatkozik meg, ahogy a megértés is. Miről is van szó? A következőkről: 2007 novemberének végén, decemberének elején rendeztek Budapesten egy konferenciát, amely, akárcsak az annak az anyagát szerkesztve közreadó kötet, a Nemzeti művelődés - egységesülő világ címet viselte. A kötetben közel hatszáz oldalon öt ciklusba rendezve huszonhat szaktanulmányt olvashatunk. Az az olvasó, aki az elmúlt évtizedekben megszokta, hogy mindenütt vitatkoznak körülötte, akkor is, ha újságcikkeket olvas, s akkor is, ha bekapcsolja a rádiót, nem beszélve arról, hogy mindig mindenki „rövidre zártan” beszél nemzetről, nemzeti célokról, globalizációról vagy éppenséggel az egységesülő világról, szóval a vitákra hangolt olvasó elkezdi olvasni a tanulmányokat, s várja... Várja a vitát, vagy legalábbis azt, hogy az éppen aktuális jelenről mondjanak valamit az általa elolvasott írások, de nem találja az aktuális utalásokat, vagy ha igen, akkor nem úgy találja őket, ahogyan azt várta. Nézzük csak, pár írás címét idézem: A zsidó-keresztény Európa és a multikulturalizmus; A református egyház demokratikus tradíciója; A képzés eszménye Berzsenyi Verseinek Negyedik Könyvében - és így tovább. Számomra a kötet egyik legérdekesebb és legtanulságosabb írása Zákány Tóth Szemle
