Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - GYERMEK, IRODALOM - Bedecs László: A mese a lélekben lakik (Boldizsár Ildikó: Meseterápia)
BEDECS LÁSZLÓ A mese a lélekben lakik Boldizsár Ildikó Meseterápia című kötetéről Azt régóta tudjuk, hogy a mese az irodalom legősibb formája. Azt is tudjuk, hogy a mesék ma is az első találkozást jelentik az irodalommal: remélhetőleg nincs is olyan gyerek, akinek ne mesélnének, vagy aki nem látna, hallana, olvasna meséket - sokkal hamarabb, mint bármi mást. Tudjuk, hogy mindennek milyen jelentősége van: az anyanyelv tanulása, a fantázia kibontakozása, a gondolkodás szabadabbá válása és persze a külső és belső világok iránti megnyílás mind-mind a mesékkel kezdődik. Különösen fontosak a népmesék, melyek ugyan nagyon hasonlóak, mégis egy- egy nép lelkének lenyomatai, de általában is mitikus tudást örökítenek át generációkról generációkra, mesélőkről mesehallgatókra, akikből aztán szintén mesélők lesznek egyszer. Az azonban új felismerés, hogy a mesék gyógyítani is képesek: lelki betegségeket, kapcsolatokat, de akár fizikai fájdalmat is. Boldizsár Ildikó új könyvében a mesék segítségével végzett terápia elméletébe és gyakorlatába vezeti be olvasóit. Elmondja, mit jelent a mesékben rejlő tudást felfedezni, és hogyan lehet ezt a tudást saját problémáink megoldásához segítségül hívni. Elgondolkozik azon, miként ismerheti fel valaki egy-egy mesében önmagát, avagy mit árul el valakiről a kedvenc meséje, a kedvenc hőse. Szót ejt arról, hogyan lehet a legismertebb mesékről szóló beszélgetések során felismerni egy-egy ember szorongásait és félelmeit, megoldásra váró, de sokszor a lélek mélyén, meg- fogalmazatlanul romboló problémáit. Avagy hogyan lehet ezeket a felismeréseket pozitív kódként a gyógyítás céljaira felhasználni. Hogyan lehet legyőzni a bennünk lakó sárkányt, hogyan ismerhetjük fel az ehhez szükséges, mindannyiunkban meglévő varázserőt, vajon minek felel meg az életünkben a táltos paripa, a fele királyság, a gonosz mostoha, a hétmérföldes csizma? A szerző mintegy két és fél évtizede foglalkozik mesékkel. Két saját mesekönyvén kívül tizennégy másikat állított össze és rendezett sajtó alá, valamint olvasókönyveket irt az általános iskola alsó tagozata számára. Tavaly szeptemberben az ő tervei és elképzelései szerint, az ő irányításával nyílt meg a Balaton-parti Pa- loznakon a nemes egyszerűséggel „a világ első meseterápiás központjáénak nevezett, önmagában is fantasztikus intézmény, mely gyerekek és felnőttek számára nyújt lehetőséget az önismeret fejlesztésére, az önkép kialakítására, vagy épp átrajzolására. Boldizsár 2004-es Mesepoétika című könyve már tartalmazta a mostani munka alapjait, elméleti kereteket és konkrét meseelemzéseket, mesekönyv- kritikákat közölt. Ám el kellett telnie újabb hat évnek, hogy mindez a terápiás gyakorlaton és az egész országot behálózó népszerű előadás-sorozat során összeérjen, és a mostani kötetben vitaképes anyagként jelenjen meg.
