Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - MÁJUSI VIZSGA - Kulcsár Ferenc: Anya (esszé)
Anya 5 ben egyetlen olvasás után örökre megmaradt, s neki köszönhetően az én emlékezetemben is - így hangzott: „Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. A többiek láttak egy síró porontyot, de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot, mintha babusgatná a szép napkorongot.” Később megtudtam, A királyfi három bánata volt a Mécs-vers címe, s a királyfi, az örök gyermek egyik bánata az, hogy az emberek az anyán - és Istenen - kívül nem látják meg a másik emberben a „királyfit” és annak végtelen gazdagságát, a második bánata az, hogy ha ő, az anya majd holtan fekszik a föld alatt, „virággá oszol- tan”, senki sem tudja majd, hogy „királyfi voltam”. S a harmadik bánat? „Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna. Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna, s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem így is kevés volna. Hogyha a föld minden színmézét átadom, az ő édességét meg nem hálálhatom, ez az én bánatom, harmadik bánatom.” Gondolom, a legtöbb gyermek elmondhatja ezt édesanyjáról - én is, ezért e közjáték, utólag is hálát mondva és üzenve odaátra: anyának. Mialatt Európa vadlányarca lángokban zokogott, s paloták égtek, múzeumok, nyírfaerdők, szentek és templomok, anyának meg a többi hajadonnak pincék mélyére és kéménylyukak éjsötétjébe kellett bújnia, vagy stará babának álcáznia magát, hogy a részeg, könyörtelen és mohó orosz katonák erőszakos vágyai elől menekülhessenek. Amikor 1944-ben az orosz katona, ez - a Dosztojevszkij szerint - ördögi Erő betette a lábát Magyarországra, mindenki tudta, idegszálaival érezte, hogy ez a hideg Erő, ez az óriás Gép - Márai Sándorral szólva -, mint egy Mamut, közömbösen eltapos mindent, ami útjában áll; elviszi majd a disznót, a búzát, az olajat, a szenet. De az csak később lett nyilvánvalóvá, hogy elviszi az embereket is, a lelkeket munkatáborokba, s miután felszabadulás helyett leigázza és kiszipolyozza áldozatát, Közép-Európát, elveszi az emberek emberségét, szellemét, jellemét is; s az egyént, „akit nem sikerül megvennie, megfélemlítenie vagy száműzetésbe kényszerítenie, azt fizikailag semmisíti meg”.
