Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - SZEMLE - Balázs Imre József: Trial and error (Kukorelly Endre Mennyit hibázok, te úristen című kötetéről)
Szemle f Trial and error Kukorelly Endre Mennyit hibázok, te úristen című kötetéről Van egy Mesterházi Mónika-vers, amely Szilágyi Lenke £Vror-fotójához íródott, ugyanúgy, ahogy az új Kukorelly-kötet címét adó vers. A kép a Terror Háza jellegzetes homlokzatát és betűtípusát mutatja, csak éppen hiányzik róla а Г betű. Mesterházi Error című verse a képtől így rugaszkodik el: „Rosszul láttad, na, évedés volt, réfa. / [...] ez nem az őrültek anyája itt, / nincs hasadt udatú értelmiség, / sőt, étje van az értelmes beszédnek, / az örvényeket józanul betartják, / amiként az ízparancsolatot, / az űzzél nem játszanak, [...] Hát nyugodj meg, évedtél, előfordul, / felírva áll a rettentő anulság, / olvasd roppant hibaüzenetét.” Politikai relevanciájú szöveg, hiszen nem hagyja ki az interpretációs hálóból a kép eredeti helyszínét - és nyelvi abszurddal erősít rá a történelmi abszurdra. A Kukorelly-vers {Hiba) más stratégiát választ, miközben ő is megtartja a kép kontextusának egyik fontos elemét, a hatalmi pozícióra vonatkozó reflexiót. Valaki utasításokat ad a versben - betiltja a hibázás lehetőségét, de azért engedékeny is: egyszer vagy kétszer még elfogadható a hiba, mondja. A vers végigpörgeti a tiltás vonatkozási körét több beszédhelyzeten, nyelvtani számon és személyen, és sokféle nyelvi regiszteren; a tiltás forrása viszont ismeretlen, megközelíthetetlen marad: „Nem tudom, hogy ki, nem nézi el”; „Ez volt az utolsó, közli ez a valaki. / Akiről nem tudom, hogy ki a csoda”; „Előírták neki, hiába, most mit csináljon, nem?” A Kukorelly-vers egy konkrét praxis logikájába szippantja be az olvasót, szinte észrevétlenül: a tiltás beszédhelyzetébe, ahol a tiltó motivációi nem egészen világosak, de valószínűleg felsőbb utasításra cselekszik, ezért valószínűleg ő nem is annyira rossz fíú/lány stb. Ott vagyunk a diktatúrák elviselését megkönnyítő mentalitások kellős közepében - amely mentalitások nyilván a Terror Házában bemutatott rendszerekben nagy erőkkel működtek. A látszólagos engedékenységet nem is annyira burkolt fenyegetésként olvassuk. Kukorelly esetében ez a hibázásra vonatkozó tiltás élesebb, mint amilyen mások esetében volna: ha van olyan magyar költő, aki a „trial and error” módszerét változtatta tudatos költői elvvé, akkor Kukorelly az. Ebben a megközelítésben Kukorelly költészete arról szól, hogy folyton hibákba fut bele - művészi hibákba és „élethibákba” is, és ezeket azonnali reflexió tárgyává teszi, megmutatja, nem rejti el. Egyik értelmezési szinten ez a „tökéletes remekmű” kritikája - a hiba vállalása kicsit