Irodalmi Szemle, 2011

2011/4 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Duba Gyula: A Fórum (kora) ideje, avagy Egykor a Hétben - II. (esszé)

A Fórum (kora) ideje, avagy Egykor a Hétben - II. 49 Hasonló felsorolás ma akár mosolyra is késztethet! Az akkori modemnek számító tartalmak a ma már nemcsak természetesek és kötelezőek, hanem jócskán meghaladottak. Itt azonban mindenképpen egy komoly lap világméretű tájékozott­ságának alapvető elemei. De irodalmunk vázolt fejlődésrajzából kitűnhet, hogy mindez korántsem ilyen egyszerű. Nemcsak irodalmunk kezdi mélyről és messzi­ről, hanem az olvasója is! Görbe tükör címen közöltem a Fórumban néhány ver­sparódiát. Vidéki városunk Csemadok-konferenciáján a küldöttek azt kérdezték, hogy milyen „versek” ezek, miféle badarságok? S az ülést vezető „központi” kultúrtárs nem tudja megmagyarázni, hogy ezek paródiák, s hogy mi a paródia lényege. Ha­sonló gyűlésen egy tudálékos hölgy, egy mindig szívesen szereplő, agilis kultúr- társnő tudakolta felhevülten Cselényi Lászlótól, hogy mit jelent versében a „sár­gacsizmás éj-szaka” lírai kép, miután az éjszakának nincsen csizmája, s főleg nem sárga! S a fiatal költő beleizzadt, míg valahogy megérttette a hölggyel a metaforák és a szimbólumok jelentését és szerepét. Tőzsér Árpád A tarlók elégiája című emléke­zését pedig a fensőbbség helytelenítette olyan értelemben, hogy a szerző a korai tar­lóhántást kifogásolja vele. A kísérletező vagy vallomásos író, költő lépten-nyomon az értetlenség falába ütközött, számos ok fékezte az előrelépést, többnyire politikai­eszmei inditékúak. Az államvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekről nem szólok, más téma, nem ide tartozik. Az irodalom benső erői nyitottak voltak, a termékeny formakészség és gon­dolatiság mohón tört a hiteles valóságlátás és modem létszemlélet, a világra nyi­tottság irányába. Ezen a téren az idő filozófiai értelemben is változást hozott. A ki­bernetika elméletével teret nyert a nyugatias gondolkodásmód és a polgári szemlé­let. S fújdogálni kezdenek a demokrácia szelei. A fogalmat nem is annyira ideolo­gikusán értjük, hanem szabadságvágyra épülő életérzést jelentett számunkra. A ha­ladás fogalma került így rokonságba a szabadságéval. A korszakos műszaki tájéko­zódást az ipari rovat riportcímei érzékeltetik legjobban: Ember vagy automata', A XX. század visszanéz', Láttam a jövőt', Gondolkodnak-e a gépek? Az életmódot ku­tató és a valóságot feltáró szemlélődés mellé a képzelet társul, amely a jövő kilátá­sait feszegeti. Míg a vidéki életet dokumentáló riportok és a Fórum irodalmi anya­gai igazából a szülőföld, az anyanyelv és a kisebbségi lét kérdéskörét tágítják és a problémákra próbálnak válaszokat adni, tehát a kisebbségi önérzet és azonosságtu­dat alapjait fogalmazzák, a háttérben olyan nevek tűnnek föl, mint Sartre-é, Camus-é és Heinrich Böllé, s ott settenkedik majd Kafka és Garaudy szellemisége és az eli­degenedés filozófiája is. A Fórum közli Monoszlóy Dezső sajátosan individualista verseit, másrészt Jakab István Nyelvhelyesség címen kap rovatot a Hétben. A Ko- menský Egyetem magyar tanszékének vendégtanára, Käfer István stíluselemző és nyelvészeti tanulmányokban értékeli irodalmunkat. Tőzsér katonai szolgálatából küldi verseit (Szemek; Szerelem és pisztoly), az Új hajtások rovatban pedig egyre gyakrabban jelenik meg Gál Sándor, Szitási Ferenc, Tóth Elemér neve. Csontos Vil­mos romantikusan nosztalgikus, igaz írása nyomán - Szavak, amelyeket fáj kimon-

Next

/
Thumbnails
Contents