Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Duba Gyula: A Fórum (kora) ideje, avagy Egykor a Hétben - II. (esszé)
A Fórum (kora) ideje, avagy Egykor a Hétben - II. 49 Hasonló felsorolás ma akár mosolyra is késztethet! Az akkori modemnek számító tartalmak a ma már nemcsak természetesek és kötelezőek, hanem jócskán meghaladottak. Itt azonban mindenképpen egy komoly lap világméretű tájékozottságának alapvető elemei. De irodalmunk vázolt fejlődésrajzából kitűnhet, hogy mindez korántsem ilyen egyszerű. Nemcsak irodalmunk kezdi mélyről és messziről, hanem az olvasója is! Görbe tükör címen közöltem a Fórumban néhány versparódiát. Vidéki városunk Csemadok-konferenciáján a küldöttek azt kérdezték, hogy milyen „versek” ezek, miféle badarságok? S az ülést vezető „központi” kultúrtárs nem tudja megmagyarázni, hogy ezek paródiák, s hogy mi a paródia lényege. Hasonló gyűlésen egy tudálékos hölgy, egy mindig szívesen szereplő, agilis kultúr- társnő tudakolta felhevülten Cselényi Lászlótól, hogy mit jelent versében a „sárgacsizmás éj-szaka” lírai kép, miután az éjszakának nincsen csizmája, s főleg nem sárga! S a fiatal költő beleizzadt, míg valahogy megérttette a hölggyel a metaforák és a szimbólumok jelentését és szerepét. Tőzsér Árpád A tarlók elégiája című emlékezését pedig a fensőbbség helytelenítette olyan értelemben, hogy a szerző a korai tarlóhántást kifogásolja vele. A kísérletező vagy vallomásos író, költő lépten-nyomon az értetlenség falába ütközött, számos ok fékezte az előrelépést, többnyire politikaieszmei inditékúak. Az államvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekről nem szólok, más téma, nem ide tartozik. Az irodalom benső erői nyitottak voltak, a termékeny formakészség és gondolatiság mohón tört a hiteles valóságlátás és modem létszemlélet, a világra nyitottság irányába. Ezen a téren az idő filozófiai értelemben is változást hozott. A kibernetika elméletével teret nyert a nyugatias gondolkodásmód és a polgári szemlélet. S fújdogálni kezdenek a demokrácia szelei. A fogalmat nem is annyira ideologikusán értjük, hanem szabadságvágyra épülő életérzést jelentett számunkra. A haladás fogalma került így rokonságba a szabadságéval. A korszakos műszaki tájékozódást az ipari rovat riportcímei érzékeltetik legjobban: Ember vagy automata', A XX. század visszanéz', Láttam a jövőt', Gondolkodnak-e a gépek? Az életmódot kutató és a valóságot feltáró szemlélődés mellé a képzelet társul, amely a jövő kilátásait feszegeti. Míg a vidéki életet dokumentáló riportok és a Fórum irodalmi anyagai igazából a szülőföld, az anyanyelv és a kisebbségi lét kérdéskörét tágítják és a problémákra próbálnak válaszokat adni, tehát a kisebbségi önérzet és azonosságtudat alapjait fogalmazzák, a háttérben olyan nevek tűnnek föl, mint Sartre-é, Camus-é és Heinrich Böllé, s ott settenkedik majd Kafka és Garaudy szellemisége és az elidegenedés filozófiája is. A Fórum közli Monoszlóy Dezső sajátosan individualista verseit, másrészt Jakab István Nyelvhelyesség címen kap rovatot a Hétben. A Ko- menský Egyetem magyar tanszékének vendégtanára, Käfer István stíluselemző és nyelvészeti tanulmányokban értékeli irodalmunkat. Tőzsér katonai szolgálatából küldi verseit (Szemek; Szerelem és pisztoly), az Új hajtások rovatban pedig egyre gyakrabban jelenik meg Gál Sándor, Szitási Ferenc, Tóth Elemér neve. Csontos Vilmos romantikusan nosztalgikus, igaz írása nyomán - Szavak, amelyeket fáj kimon-
