Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Gál Éva: Kisebbségi ideológiák és magatartásmodellek a határon túli magyar közösségekben II. (tanulmány)
Kisebbségi ideológiák és magatartásmodellek.... 41 Ha úgy dönt a kisebbségi-nemzetiségi léthelyzetben lévő egyén, hogy otthon marad szülőföldjén, biztosítania kell a maga és a családja életszükségleteit. Ezt a gondolatsort járja körbe Tamás Mihály Két part közt fut a víz című regényében. A főhős a nemzeti-nacionalista csoportosulásoktól eltávolodik, és saját nézetei, elgondolásai szerint halad tovább, és az idegen államtól - Csehszlovákiától - fogad el munkát. Ezért sokan bírálják környezetében, még a „pártból” is kizárják (a regényből nem derül ki, milyen vagy melyik pártról van szó). A férfi útját mutatja be, aki családja boldogulásáért dolgozik, ugyanakkor egy egész közösségnek tud tartást, tisztességet ajándékozni azzal, hogy munkát biztosít számukra építkezési vállalkozásánál. Ez látszik járható útnak: gazdaságilag megerősödve, az új körülmények között életet teremteni. Az új államhoz való alkalmazkodás a nemzeti hovatartozás kérdését is előtérbe helyezte. Ezt a témakört is érintik a regények. Voltak, akik az új állam megalakulásával nemzetet is váltottak. „Tudom. Apám is ezt mondja. Onnan tudom. De őt még megértem. E nélkül nem tudna aludni. Azelőtt magyar jegyző volt, most szlovák jegyző.”7 Ehhez a szálhoz kapcsolható a vegyes házasságokból született gyermekek sorsa a „nemzetállam” keretein belül. „Egyszeriben megértette sorsa egész fonákságát, az átmeneti sarj rettentő magányosságát. Magyarnak mindig szláv, szlávnak mindig magyar, úrnak mindig paraszt, és parasztnak mindig úr.”* A kérdés nem csak az öntudatra találás szempontjából vált lényegessé. A magyar-szlovák párokat az új politikai helyzet hátrányosan ítélte meg. A hivatalnoki ranglétrán való előrejutást jelentősen hátráltathatta akár egy magyar feleség is. „Judit miatt éri legfőképp ez a sok támadás, Judit miatt, aki hűségesen, ösz- szeszorított fogakkal tartott ki mellette, Judit miatt, aki magyarul tanította a lányukat, mert Judit otthon nem beszélt másképpen húsz esztendő múlva sem, mint magyarul. Alig tudott másként. Judit nem kapott bocsánatot soha, a magyar asszony.”4 A trianoni nemzetközi egyezményt követően a csehszlovák állam gazdasági, kulturális zárlatot léptetett érvénybe Magyarország irányában. Ez az intézkedés tovább nehezítette az emberek sorsát, és nem csak a magyar emberekét. A háború utáni válságos időben tette őket munkanélküliekké. Ekkor derült ki, hogy gazdasági, kereskedelmi egységeket bontottak meg az új határokkal. „Nem is tudta elképzelni az életet munka nélkül. Egyszer csak kitört a vámháború Csehszlovákia és Magyarország között. Nem volt már hová szállítani a fákat, amelyeket favágók döntöttek ki, kerékre raktak fuvarosok, gatterok hasítottak deszkára.”10 A magyarországi sajtó, könyvtermés terjesztése Csehszlovákiában lehetetlenné vált hivatalosan. Az anyaországi kultúra azonban megtalálta a kiskapukat. „Prágán keresztül akár postán is meg lehet kapni valamennyit. Nem terjesztem őket. A prágai Vencel-téren megkapom a tegnapi magyar újságokat és a brüni diák-kávézóban minden magyar lapot olvashatok.
