Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - IRODALMI SZEMLE - Czesław Miłosz: Ch. atya évek múltán; [Ez a hang üldöz engem...]; Hogy a mennyben hogyan van (versek; Vörös István fordításai)
Czeslaw Milosz versei 37 Ezt hallottam mindenfelől: próbálj ki mindent, eszmélj, ne kínozzon a lelkifurdalás. Hajtott a megismerés és megértés vágya, És elnéző volt hozzám a mély sötét. A világ ellen ügyködve talán nem is tudtam, kié vagyok? A hatalom eszköze, hogy vastalppal a jobb sorsot alig érdemelt földet megtapossa? *** Ez a hang üldöz engem, mindennapi önismeretre késztetve. Nem tudnám magam Jézus tanítványai közt elképzelni, Mikor Kis-Azsiában városról városra vándorolnak, És a szavaik készítik elő a Birodalom bukását. Én elidőzöm a vásárban hosszú amfora borok között, A bazár oszlopai alatt a hús sülését figyelem, Táncosokat tapsolok meg, olajtól csillogó testű birkózókat, Színes szöveteket válogatok tengerentúlról jött kereskedőknél. Ugyan ki ne hajtana fejet a Császár szobra előtt, Ha egyszer az ő kegyelméből hagyták meg az életünket? Fel nem foghatom, honnan van bennem az örök ellenkezés. És honnan mégis a hit, hogy a vér ideges dobütései A hallgatag Isten szándékát hirdetik. Hogy a mennyben hogyan van Hogy a mennyben hogyan van, tudom, mert jártam ott. Folyamát bámultam. Hallgattam madarait. Mikor a főszezonja van: nyáron, rögtön pirkadat után. Kelni, és bele is vetem magam a százezredik munkába!
