Irodalmi Szemle, 2011

2011/3 - IRODALMI SZEMLE - Mészáros András: Egy megkésett kazuista irodalmi naplója címszavakban (kisesszék)

Egy megkésett kazuista irodalmi naplója címszavakban 9 azt a nőt, aki - mint Don Juan - „minden remény s illúzió nélkül él egyedül”. Ez a Dona Juana nem Don Juan ellenlábasa, nem is női mása, hanem éppenséggel Don Juan válik Dona Juana képmásává. Van azonban egy nem mellékes különbség ket­tejük között. Míg Don Jüant a testiséggel egybekapcsolt szenvedély sodorja magá­val, Donna Juana a szerelem nélküli tiszta tekintet jegyében él. Megfordul a régi kép­let: már nem a nő az, akit elragad a szenvedély, és akinek a tragédiája az érzelmek túlsúlyában van. A racionalitás a nő oldalára kerül. De ez már nem ravaszság, ame­lyik Donna Juanát, alias Don Gilt vezette a bosszú jegyében, vagyis nem az az ér­telembeli képesség, amelyik kegyetlen mindenkivel szemben, de mindenben ki­szolgálja saját szubjektumát, hanem okosság, amelyik könyörtelen hordozójával szemben is. Ebbe a könyörtelenségbe ütközik bele Czóbel Minka Donna Juanája, aki már nem bosszúálló, hanem csak a saját sorsát csökönyösen kereső és provoká­ló szereplő, története ezért torkollik tragédiába. Viszont magával rántja Don Jüant is. A mü végén, az epilógusban az utast kísérő aggastyán így beszél: „...Midőn Don Jüant elvitte az ördög, És öt, kinek föld sohasem látta mását: A legszebb asszonyt - hű boszorkánytársát. Mert mind a kettő szörnyen vétkezett, Az egyik: mert folyton szeretkezett, A másiknak még bünösebb volt a lelke: Mert a szerelmet soha sem ismerte..." Ez a valódi Donna Juana a főszereplője a holland írónő, Hella S. Haasse Vesze­delmes viszonyok, avagy a daalenbergi levelek című levélregényének is. De Mer- teuil márkinőről van szó, akihez a szerző, mint saját belső képmásához írja a leve­leket, a márkinő pedig utólag értelmezi Valmonthoz fűződő viszonyát és saját sze­mélyiségét is. Czóbel Minka Donna Juanája soha nem szerelmes - kivéve az utol­só, nagy pillanatot, amikor találkozik Don Jüannal (Czóbel Minka saját maga mondta, hogy Don Jüannak csak Donna Juana lehet a méltó párja, mert eszményi tisztasága vonzza a Don Juan-féle alakokat), és ez a pillanat lesz végzetes a számá­ra - és de Merteuil márkinő is elutasítja az intimitás lehetőségét. Szerinte a benső- ségesség nem lehet teljes lemeztelenedés, és hogy mindig meg kell hagyni legalább egy védőburkot. A spontaneitás, a kedvesség, a naivitás, a rajongás, a simulékony­ság és az önfeladás nem tartoznak személyi jegyei közé. Ha szükséges volt, akkor, természetesen, alkalmazta ezeket az eszközöket, de - és ez a fontos - Valmonttal szemben ezt felesleges komédiának tartotta volna, amely nem méltó egyikükhöz sem. Nem méltó főként értelmi szintjükhöz. Lilith. Goethe faitótjának első részében a boszorkányszombatot meglátogatva Faustnak szemébe tűnik egy nő, akit nem ismer. Kérdésére Mefisztó azt válaszolja, hogy ő Lilith:

Next

/
Thumbnails
Contents