Irodalmi Szemle, 2011
2011/2 - SZOMSZÉDSÁG - Alabán Ferenc: A hungarológia irányai (tanulmány)
60 Alabán Ferenc Az említett elvi szintű megkülönböztetés azért is fontos, mivel a magyarságtudomány Magyarországon az általános műveltség részét képezi, az egyes szakterületek oktatását és kutatását is beleértve. A határon túli kisebbségi közegben azonban — mint jeleztük - a hungarológia közösségi tudatformáló szerepe jelentős, és elsősorban anyanyelvi tárgykörként van jelen, jórészt leredukálódva a nyelvre és az irodalomra. Ez utóbbi szempont nem érvényesül az anyaországtól földrajzilag távolabb eső európai és tengeren túli országokban, ahol az oktatás és a kutatás irányultsága is eltérő a közép-európai értelmezésektől. Újabb konkrét eredmények az integráció szintjén A hungarológia jelenlegi helyzetének jellemzésében, jegyeinek feltárásában fontos szereppel bír az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által 2008-ban kiadott tanulmánygyűjtemény,6 melynek értékes Előszavában (A nemzeti önismeret értékei) Görömbei András letisztult formában néven nevezi a hungarológiai kutatás jelenlegi meghatározó jegyeit, fogalmait és értékeit. Az európai átrendeződés az utóbbi évtizedekben addig nem tapasztalt kihívások elé állította mind a közösségeket, mind az egyéneket, s az új történelmi helyzet egyértelműen megköveteli a korszerű önismeretet. Az önismeretnek fontos szerepe abban van, hogy az Európai Unióban kialakult újabb szellemi és szemléleti irányzatok hatással vannak a magyar kultúra integrációs törekvéseire, s közben lehetőséget adnak az egyes régiók specifikumainak és sajátosságainak a felmutatására. Ezzel lehetőség nyílik az egység és a sokféleség dialektikájának egyre határozottabbá válására, aminek szerepe lehet egy differenciáltabb magyarságkép kialakulásában. A sajátosságok a kisebbségi magyarság egészének, valamint a nemzeti kisebbség anyanyelvhasználatának kérdéskörében is elvi szinten fejtik ki hatásukat: Az anyanyelv használata (a nemzeti identitás meghatározó eleme) A külön történelem megléte (kisebbségtörténelmi léthelyzetek) Relatíve külön magyar azonosságtudat és identitás (a jogegyenlőségért folytatott küzdelem) A kisebbségi magyar alkotók egyénítő sajátossága főként azt jelenti, hogy műveikben a kisebbségi élet, lét és sors tapasztalatai örökítődnek meg, az alkotások közös jegye pedig az, hogy anyanyelven, azaz magyar nyelven íródtak. A meghatá
