Irodalmi Szemle, 2011
2011/12 - SZEMLE - Lacza Tihamér: Hangos versek (Gál Tamás - Lakatos Róbert: Jöttünk külhonból)
74 SZEMLE Lajos, Závada Pál, akik kisfilmekben beszéltek a könyvről. Lénárt szerint a szerző a Tej moziban „egyszerre mondja el a Tejmozi regényíró hősének történetét és a Tejmozi megírásával folytatott saját küzdelmét”, miközben a kötet „izig-vérig aparegény, telis-tele esszészerü fejtegetésekkel logikus nyelvről és intuitív matematikáról, sakkról, komolyzenéről, gasztronómiáról, aktfestészetről, születésről és halálról, vagy épp a kínzó kijelentésről: regényt írni nagyjából lehetetlen”. Kuko- relly Endre a filozofikus fejtegetéseket elhagyta volna a kötetből, Parti Nagy szerint „egy nagyon szépen, világosan, tisztán és egyszerűen megírt kicsi könyv” a Tejmozi, Závada Pál pedig még sosem olvasott olyan „dermesztő eltévedést”, mint ami ebben a regényben van. Az év irodalmi híre Soká kellett vámunk a vadonatúj Bodor Adám-kötetre, de végül megérkezett. Véleményünk szerint 2011 legörvendetesebb eseménye a magyar irodalomban a Verho- vina madarai című regény megjelenése. A kötet bemutatójára november 2-án került sor a budapesti Nyitott Műhelyben. (szalzo) Hangos versek A szlovákiai magyar költők versei manapság már egyre nehezebben jutnak el „hagyományos” módon az olvasókhoz. A verskötetek többnyire észrevétlenül szo- morkodnak a könyvesboltok polcain (feltéve persze, hogy találunk egyáltalán olyan könyvüzletet, ahol a költészetnek is akad egy zug), de a könyvtárakban sem elsősorban a lírai gyűjteményeket keresik az oda betoppanók. Akár azt is gondolhatnánk, hogy a verseket az érdektelenség halálra ítélte, csak az agónia elhúzódik. Szerencsére a helyzet nem ennyire súlyos. A folyóiratokba, könyvekbe zárt költeményeket a mai trubadúrok és igricek igyekeznek kiszabadítani és megzenésíteni, mert a modem kor embere már inkább a zenére reagál, a leírt vagy az „egyszerűen” elmondott szavak alig hatolnak el a tudatáig. Dinnyés József, a daltulajdonos ezt már évtizedekkel ezelőtt felismerte, de említhetném Cseh Tamást vagy a Kaláka együttest és a nyomukba lépett számtalan más előadót is, s ha a felvidéki glóbuszon körbepillantunk, az úttörők között ott találjuk a Dusik Gábor alapította pozsonyi Ars Musicát is, amely a múlt század hetvenes éveinek második felében lépett erre az útra. A rendszerváltást követően a szlovákiai magyar verséneklők már magnókazettákon, később pedig CD-ken is terjeszthették a megzenésített verseket (pl. a már említett Dusik Gábor a szlovákiai magyar költők megzenésített gyermekverseit - Sétálni ment három kalap), de akadt néhány előadóművész, aki még a zenét sem vette igénybe és nagyon szép összeállítással jelentkezett. Hamarjában Gálán Géza és Dráfí Mátyás jut eszembe, de voltak még jó néhányan. Az előadóművészek sorában különleges helyet vívott ki magának Gál Tamás, aki térben és időben sokfelé kalandozik a költészet világában és már több nagyszerű összeállítást jelentetett meg (pl. Villon vagy Barak László verseiből). Legújabb vállalkozásához az eddig inkább a népzene területén jeleskedő Lakatos Róbertét nyerte meg, választása pedig az egyik legjelesebb kortárs magyar költő, Tóth László verseire esett. A Jöttünk külhonból című lemezen Gál Tamás verset mond, énekel, Lakatos Róbert pedig zeneszerzőként igazi meglepetést
