Irodalmi Szemle, 2011

2011/12 - SZÍN, JÁTÉK - Zelei Miklós: Situs inversus. Az Isten balján (dráma, részletek)

52 Zelei Miklós nen, hogy az ott egy szabadabb diktatúra. Mozgástér. Nem kellek én ott. Mozgástérben szárnyalni? Balgondolat, hogy valaha is átjárhatóak lesznek a mentális határok, és az áttelepülteket teljes értékű magyarként befogadják. Megbuktam én is, mert megbuktattak. Mint értelmiségi. Mint író, mint költő, mint hírlapíró. Mint írástudó. Mint kultúra és minőség. Mint ember. Sikeresen kiszorítanak minden olyan helyről, ahol termi lehetne valamit. Háborút vesztet­tem, békeidőben. Amikor nem ejtenek hadifoglyokat, akiket munkára hajtanak, és ennek fejében nem hagyják pusztulni őket. Én pusztulhatok. A hiábavaló próbálkozások embere. Nemzedékek, korosztályok sorban felőrlődnek. Mint Babits Mihály gégemikrofonnal'. - Lehet, hogy a magyarok bontják szét a vo­nalat? Mint Ady dúdolva, énekelve: - Forradalom van a mi utcánkba’, férjhez megy a szol­gabíró lánya. Hivatalos vagyok oda én is, de nem mennék el, ha százszor üzennék is... Tedd a lábad v betű formába, hadd ropogjon a nyoszolya négy lába! Soha nem jutok át. Soha nem fogok tudni áttelepülni. (Levélpapírt vesz elő.) Drága Kitti! Olyan, mintha bolondját járatnám magammal. Bocsánat, magával. Illetve, hát, magammal is, magával is. De higgye meg, nem így van. A házasságkötésünk engedélyeztetésére vonatkozó összes papír Nagyvára­don van beadva. Itt, Konstancán azt mondja a milícia, a néptanács meg a ha­jógyár személyzeti osztálya, mert onnan is kell igazolás, arra vonatkozóan, hogy nem vagyok fontos, hogy nélkülözhető vagyok, vagy hogy mondjam, valamint nem jutottam katonai és ipari titkok birtokába, hogy a házasságkö­tésünk engedélyezése dolgában a nagyváradiak az illetékesek. Nincs már sza­badságom, de nagy nehezen mégis sikerült a múlt héten is, meg az azt mege­lőző héten is elintéznem, hogy szabadnapokat kapjak és elutazhassam Várad­ra. Ahol azt a választ kaptam, hogy ők nem illetékesek, mert konstancai a bu- letinem. De nem kaptam vissza tőlük semmilyen dokumentumot, hiába kér­tem. Azt mondták, először el kell utasítaniuk a házassági kérelmet, és csak azután kaphatom vissza a papírokat. Mert az elköltözésem miatt, így mond­ták, elköltöztem, el kell utasítaniuk, és az elutasítás után kérhetem, hogy ad­ják vissza a dokumentumokat, és a megoldás az, hogy akkor itt, a konstancai hatóságnál beadom az elutasítás ellen a fellebbezést. És itt biztosan engedé­lyezni fogják a házasságot. Látja, drága Kitti, kétszer is voltam Nagyváradon, de semmire futottam ki mind a kétszer, miközben itt is próbálom intézni a dolgot, hogyha átkerül az ügyünk Konstancába, már ne nulláról induljunk. (Összetépi a levelet, elégeti, a hamut hedobja a klotyóba.) Irány a tenger! Vízre bocsátom a hamut. (Rángatja a láncot, nincs víz a tartályban.) Elapadt a niagara. Apály van. Az én leöntővödröm. Hol az én leöntővödröm? (Vonu­lászik a vödörrel, leönti a hamut.) Délni! Szegény Babits, alig tud már besz- déldi. Bintha a leöndővödörből bezélde. Deb? Déldi, északdi, keledni, nyu­gadni, nyugodni, nyugizni. TIamuhajón. Há-zsongárdkötéssel kijutni. Alhá- zsongárd. Már megint? Nyugi, nyugi. A Grama! Az ezredes. Már megint.

Next

/
Thumbnails
Contents