Irodalmi Szemle, 2011

2011/11 - OLVASÓ 3 - N. Tóth Anikó: ,, ...értik e hexametert is? ” (tanulmány Radnóti Miklósról)

„...értik e hexametert is?”

85

Л verstárgyakat tekintve a korai költemények bővelkednek a természeti táj, az évszakok, napszakok változásainak képeivel. Ezek nem elsősorban leíró jellegűek, hanem a lírai alany hangulatainak, érzelmi szenzációinak kivetüléseiként inkább közérzetversek. Idillikus világot tárnak fel, melyben a szépség feszültség- mentesen, felszabadultan élhető meg. A tájban olykor felbukkan a pásztor alakja, ami bukolikus hangulatot kelt. Ez a korai bukolika valószínűleg nem volt tudatos, a késői korszakban viszont nagyon is tudatosan nyúlt vissza ehhez a motívumhoz, hiszen jól beépíthetőnek bizonyult az antik hagyományhoz fordulás idején.

A másik jellegzetes téma a szerelem, mégpedig a boldog, viszonzott szerelem, a testi-lelki harmónia, ami az érzelmi felfokozottságot finom erotikával párosítja. Nagy szerepet kap a szerelmi lírában is a természetmetaforika.

Az első kötetekben felbukkan számos bibliai motívum, különösen sok az újszövetségi utalás. Ezekkel nem kapcsolódik Radnóti az istenesvers-hagyomány- hoz, hiszen nem istenkereső, hitvalló versekről vagy imákról van szó, inkább apropóját adják egy-egy érzelmi-gondolati probléma felvetésének, megérzékítésének.

Radnóti líráját rokonítani szokták a korban divatos újnépiesség irányzatával. Az induló költő egyetemi évei alatt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjaként gyakran járt falukutató utakon a Szeged környéki falvakban. A városlakó fiatalember inspirációt talált az idillikusnak tűnő falusi élet képeiben; verseibe ezek az élmények stilizált formában kerültek. Szókészletébe is beemelt néhány különös hangzásúnak vélt tájszót, amely nem feltétlenül csengett jól a szövegkörnyezetben. Babits a Lábadozó szélxő\ írt kritikájában"1 egyenesen paraszti származásúnak gondolta a számára ismeretlen fiatalembert, pongyolasággal, pózolással vádolja, alaposan megbántva ezzel az érzékeny költőt.

Babits elmarasztaló kritikája, de más hasonló érvelésű, a modorosságot, kiforratlanságot hangoztató birálatok és pártfogóinak megjegyzései elgondolkodtatták költői gyakorlatáról. Ehhez hozzájárult egy baráti beszélgetés egy szeminárium után Sík Sándorral, aki felhívta figyelmét a súlyosabb mondanivaló szükségességére, és bogarat ültetett a fülébe az új klasszicizmus kifejezéssel." Az 1930-as évek derekán ennek következtében fokozatosan végrehajtotta klasszicista fordulatát.

Az újklasszicizmus egyrészt az avantgárd formabontásra, másrészt a fasizá- lódó, háborúra készülő világra válaszoló irányzat a század húszas-harmincas éveiben, mely minden művészeti ágban éreztette hatását. Lényege a régi tradíciókhoz való visszafordulás, hiszen azokban a művészek az emberi szellem védelmét vélték megtalálni, a közös európai örökségben keresve gyógyirt a nemzeti és politikai feszültségekre. Az irodalmi újklasszicizmus a régi írásmódok felelevenítését és átértelmező újraalkotását jelentette mind témában, mind formában.

Radnóti szemléletváltása az Újhold (1935) és a Járkálj csak, halálraítélt! (1936) kötetekben követhető nyomon. Leglátványosabb a formai változás, hiszen a szabad verset felváltották a kötött formák, de tartalmi és kötetkompozíciós értelemben is feltűnő az egyszerűsödés, letisztulás.