Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - OLVASÓ 3 - N. Tóth Anikó: ,, ...értik e hexametert is? ” (tanulmány Radnóti Miklósról)
83 „...értik e hexametert is?” mélyes, szabad döntésének tartott. Erről vall a Komlós Aladárnak írt, gyakorta idézett levelében, melyet 1942 májusában a naplójába is bemásolt: „...nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és »költőiségem« meghatározójának. [...] A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok...”5 A kirekesztő zsidótörvények és az antiszemitizmus egyre erősebb megnyilvánulásai többszörösen beleszóltak Radnóti sorsának alakulásába: a budapesti egyetemre nem vették fel, ezért Szegeden tanulhatott; magyar francia szakos diplomával, doktori végzettséggel megélhetést biztosító hivatalos tanári állást sosem kapott; költeményei, műfordításai több alkalommal zsidó származása miatt nem jelenhettek meg folyóiratban, nem hangozhattak el rendezvényen; a sajtóban durva támadások érték; végül elért a teljes jogfosztottság állapotába: háromszor hívták be munkaszolgálatra; a harmadik alkalom erőltetett menettel és erőszakos halállal zárta le a költői életutat. Szegedy-Maszák Mihály hívja fel a figyelmet arra, hogy „Radnóti költészetének sajátos jellegét az adja, hogy miközben sorsa egyre inkább a zsidósághoz kapcsolta, költőként mindjobban azonosította magát a nyelvi és kulturális közösségként felfogott magyarsággal”/’ A másik fontos identitásréteg Radnóti katolicizmusa. Egészen fiatalon elhatározta, hogy harminchárom éves korában megkeresztelkedik. Nem a politikai helyzet befolyásolta döntésében, nem érdekből jelentkezett ki végül az izraelita hitközségből és vette fel a keresztséget 1943-ban egykori egyetemi tanára, mentora, atyai jó barátja, Sík Sándor kezéből (aki maga is kikeresztelkedett zsidó volt), hanem belső indíttatásból. Katolicizmusa nem kötődött dogmákhoz, korai költeményei mutatják, hogy a szelídség és a jóság jézusi példáját követte, majd többször szólt profetikus hangon korának züllöttségéről, romlottságáról, végül a történelmi válsághelyzet, a fokozódó egzisztenciális fenyegetettség következtében egyre inkább azonosult az önként vállalt áldozat szerepével. A katolicizmus világszemlélete nem zárta ki baloldali gondolkodását, mely az emberi egyenlőség és szolidaritás eszméjén alapult. Hont Ferenccel szavalókórusokat szerveztek, s Radnóti írt néhány politikailag motivált verset is, mert úgy hitte, hogy a költészet segítségével befolyásolhatóak, alakíthatóak a társadalmi események. Ezek a költemények azonban az életmű leginkább feledhető darabjai. Személyes kapcsolatai révén közel került az illegális kommunista mozgalomhoz, de rövid idő alatt kiábrándult, beszervezésére nem került sor. Negyedik identitáskomponense: magyarságtudata. Nemzethez fűződő viszonyáról egyetlen költeményt irt, melynek címe Nem tudhatom..., amely tan- és memoriteranyaggá vált. Zsidóság, katolicizmus, baloldaliság, magyarság - a kor felfogása szerint ezek a fogalmak ellentétpárokat alkottak. Radnóti igyekezett ezeket személyiségében feloldani.
