Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - IRODALMI SZEMLE - Rózsássy Barbara: Holt, üres utcán; Heléna tükre; Halhatatlan város; Égsz belül (versek)
ROZSASSY BARBARA Holt, üres utcán Már nem a gyilkos spártai vének döntik a sorsod mély szakadékba. Mennyi üvegszem sorfala nézett rád, akijöttél: vessz, anatéma. Mondani könnyű, hogy kitagadtok. Ám a sötétlő éj hidegében másnak a húsát tépik a karmok szívbe hasitó, állati kéjben. Futna a gyáva sorfalat állni?- Falba ma téglát könnyű találni. Flullva üvegszem, elguruló, látsz? Nyílnak a mélyben vérszagu rózsák. Társtalan akkor éjüket féljem? Holt, üres utcán fáklya a lényem. Heléna tükre Nem tudom, honnan érkezel hozzám, de az üresség egyszerre testet ölt. Előbb csak sziluett rebben, foszlány szerteremegő kontúrok fénye közt. S nem tudom, tiéd mi végre lettem, olyan gyengének érzem magam néha, - fénylés, fognálak két tenyeremben, amiként tükrét tartaná Heléna. De a halandók tükre csak üres, vakablak mögé falazott üveg. S szülőföldről nyílhat-e titkos ajtóm, hol tárul külvárosi Lakhedaimón? Jöjj, add kölcsön Apolló ujjait, míg megpendítem lantom húrjait.
