Irodalmi Szemle, 2011
2011/10 - OLVASÓ 2011/2012-2. - Németh Zoltán: A népi lírától a posztmodern költészetig (tanulmány Tőzsér Árpádról)
92 Németh Zoltán tuális beszédmódváltására vonatkoztatja, s így tesz értelmezési ajánlatot a vers helyzetére, pozíciójára az életműben: „Mikor elkezdtem formálni az anyagomat, bizony még nem tudtam. Csak azt tudtam, hogy a Sebestyén név túlságosan meg van terhelve a »mártír« jelentésével, s így én inkább a magyar fül számára semlegesebben hangzó »Sebastianusról« fogok írni, s hogy az általam ismert művészi Sebestyén-ábrázo- lásokból az a Pollaiuolo-lelemény van rám a a legnagyobb hatással, hogy a lövöldöző katonák köre bezárja ugyan a fára kötözött Sebestyént, de annak az égre fordított ar- ca-szeme mintegy jelzi a körből való kitörés lehetőségét, irányát. Álltam a hatvanas és hetvenes éveim határán, éppen stílusvedlés után voltam (ahogy az egyik Orbán Ot- tó-vers hőse mondja), a régi bőröm levetve, dideregtem meztelen idegvégekkel, s új bőrnek csak a még régibb bőröm, a szorongásaim, betegségeim pőre elpanaszolása, a személyes líra formája kínálkozott.”13 „S végül majd kikattan minden retesz, / és addig börtönablak ad fényt. / Most ez adatott feladatként: / ne panaszkodj! Máskor más, most meg ez.” A vers tehát az ekphraszisz alakzatán keresztül utal Antonio Pollaiuolo Szent Sebestyén mártiromsága című festményére, az intertextualitás szövegalkotó eljárásaként felidézi Rainer Maria Rilke Szent Sebestyén című versét, s egyúttal önreferen- ciális is, hiszen önmagára utal: a glossza műfaji sajátosságainál fogva megismétli, újrarendezi önmaga kijelentéseit. Mind Tőzsér Árpád, mind H. Nagy Péter utal a vers dialogikus szerkezetére, vagyis arra, hogy a szövegben párbeszéd zajlik - hasonlatosan Szabó Lőrinc Te meg a világ (1932) kötetének verseihez, illetve József Attila kései költészetéhez. A párbeszédesség mellett a vallomásos jelleg, valamint a metafizikai jelentésképzés is a kései modern versbeszéddel rokonítja a verset. Ezt ellenpontozzák a szöveg intertextuális, önreferenciális jellegzetességei, valamint az ekphraszisz alakzata. Ezek az együtthatók a műalkotásnak a romantika és a modernizmus korából örökölt eredetiségfelfogásával is leszámolnak, s a nyelv létesítő erejét demonstrálják. Ez a kettős játék - kései modern és posztmodern, vallomásosság és intertextualitás, metafizika és önreferencialitás között-jellegzetesen tőzséri megoldás az ezredforduló lírájának kihívásaira. Ennek a korszakok retorikái között oda-vissza csúszkáló játéknak a polifóniája, illetve a vers egymásban tükröződő, egymáshoz illesztett szintjei és tónusai arra biztatják az olvasót, hogy gazdagon árnyalt jelentések sokaságát írja a versbe. JEGYZETEK 1 Pécsi György: Tőzsér Arpád. Kalligram, Pozsony, 1995, 32. 2 Fonod Zoltán: Tőzsér Árpád költészete (2). Irodalmi Szemle 2007, 11,47. 3 Pécsi György: Tőzsér Árpád, i.m., 77. 4 Uo. 5 A vita Disputa mint termékeny feszültségforrás cím alatt jelent meg Csanda Gábor előszavával. http://ujszo.eom/cimkek/gondolat/2003/01/10/disputa-mint-termek:eny-fesziiltsegforras (Letöltés ideje: 2011/7/7) 6 Szent Sebestyén, az i. sz. 280-ban vértanúhalált halt mártír a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Diocletianus római császár testőrségének a parancsnokaként keresztény hitéért halálra
