Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - Napló
94 NAPLÓ ЯшШ: Ä’ ííÄj ‘ч' % л A^űt1 1вд^*ч?§81ШщШШшШ', ÍRÓFESZTIVAL ÉS TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) november 27-én tartotta meg Párkányban és környékén az idei IV. Őszi írófesztivált, melyen az írók a kijelölt iskolákban találkoztak a diákokkal. Délután sport (asztalitenisz) következett, az esti program pedig a Hotel Thermalban zajlott. Hodossy Gyula, a társaság elnöke nyitotta meg a fesztivált, köszöntve azokat az írókat, akiket munkájuk elismeréseként kitüntettek. Az Év Irodalmi Alkotása megnevezést átkeresztelték (az új irodalmi folyóirat megnevezése szerint) Arany Opus Díjra. A beküldött pályamüveket háromtagú bizottság - Grendel Lajos, Tőzsér Árpád és Csehy Zoltán - értékelte. A díjat Orlando-Az csinált Arcadia comoediája című pályamű nyerte. Szerzője Száz Pál, aki már többször elnyerte az évente meghirdetett Pegazus Alkotópályázat díját. Az átkeresztelt díjat Grendel Lajos, a zsűri elnöke adta át. November 28-án a szálloda konferenciatermében tartották meg az SZMÍT tisztújító közgyűlését. És mivel a 118 tagot számláló szervezet tagjai közül mindössze 31 jött el, Grendel Lajos író, a közgyűlést előkészítő bizottság elnöke rendkívüli közgyűlést hirdetett ki. Az alapszabályzat erre módot ad. A titkos szavazás során ismét Hodossy Gyulát választották meg a társaság elnökének. A választmány tagjai: Csanda Gábor, H. Nagy Péter, Vida Gergely, Juhász R. József, Mészáros András, Tóth László és Z. Németh István. Az ellenőrző bizottságba: Balázs F. Attilát, Horváth Gézát és Szalay Zoltánt választották, az etikai bizottság tagjai pedig Bodnár Gyula, Grendel Lajos és Pénzes István. A szervezeti szabályzatot (az „új koncepció” szellemében) már korábban (2004-ben) megváltoztatták. Törölték a megválaszthatóság feltételeit, közte a tisztségviselés, nem utolsósorban az elnöki jogkör gyakoriságát. Nem véletlen, hogy az állami/ politikai jogkörök vonatkozásában ezt az elvet nemcsak tisztelik, hanem teljességgel természetesnek is tartják, az önkény és a visszaélések elkerülése végett. Az írók Társasága esetében a „változások kora” fűrcsán mutatkozott be, mivel ezeket a döntéseket jócskán az egyéni ízlések „igézetében’Togadták el. Mellőzve a demokratikus szabályokat, s azt az elvet, hogy a döntéseket nem lehet a „saját képünkre” fonnálni. Az önkény és a jogok kisajátításának a szándéka (és ez nem titok!) az elnöki tisztség betöltése vonatkozásában ugyanis okozhat meglepetéseket. Az sem titok, hogy 2003-ban (az akkori elnök, Hodossy Gyula szerint), az „újat akarás igényével és a másként csinálás” szándékával azonosult a Társaság közgyűlése azzal az előterjesztéssel, hogy a kétszer két év helyett három évben szabják meg az elnöki mandátumot. (A megválasztás gyakoriságát nem említik.) A tényékhez tartozik az is, hogy az 1989-ben önállósult Társaság tagjainak kb. kéthar-
