Irodalmi Szemle, 2010

2010/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Görömbei András: „A múltat vállalni kell...” Dobos László 80 éves

Jubilánsok köszöntése

27

Tízezres tüntető tömeg nyilvánította ki magyarellenességét. A szlovák parlament olyan nyelvtörvényt szavazott meg, amelyik továbbra is korlátozza a szlovákiai magyarság elemi anyanyelvi jogait.

1989 után a politikai küzdelmek háttérbe szorították Dobos Lászlóban az írót. Két hivatásából a politikusi került előtérbe.

Úgy érezte, azonnali cselekvésre van szükség. Ezért vállalta újra a politikai szereplést.

* * *

Dobos László nyolcvanéves.

Ünnepi köszöntésünk új dimenziót kap Márkus Béla monográfiájától.

Márkus Béla bensőségesen ismeri a teljes Dobos-életművet és annak szak- irodalmát. Emellett figyelemmel kiséri a modem irodalomelméletet is. Ezáltal friss szemléleti áramkörbe vonja Dobos László müveit.

Jól ragadja meg az életmű fő jellemzőjét. Dobos László azt szeretné cselekedni, ami elődeiből hiányzott: a lázadást.

Ami megvolt bennük, azt általánosította. így lett a történelmi tehetetlenség, a tétlenség és az alázkodás példája a felvidéki magyarság a történelemben.

Márkus Béla monográfiájának sajátossága a szemléleti változások alapos számbavétele.

Szembesíti Dobos Lászlót az eltelt évtizedekkel. E szembesítésben nemcsak az a kor lepleződik le, amelyik mindig másféle magatartást kívánt az emberektől, hanem az emberi idomulásokat, igazodásokat is megvilágítja.

Rengeteg tudással rendelkezik. Kimutatja az egyes vélemények időbeli szóródását és változását. Föltárja például azt, hogy hogyan módosult az idők folyamán Dobos László véleménye Mécs Lászlóról vagy Sárospatakról.

Ez az érzékeny történelembe ágyazottság nagy értéke monográfiájának.

Alaposságát jellemzi az is, hogy gyakran idéz olyan írásokból is, amelyeket nem vett fel köteteibe Dobos László, pedig fontos információkat tartalmaznak róla..

Márkus Béla jó érzékkel ragadja meg a Dobos-életmű legfontosabb jellegzetességeit. A bizalmatlanság és a gyanú légkörében születtek meg a magyar nemzetiség történelmét bemutató szépprózai müvei. Regényeiben közös élmény a kiszolgáltatottság a különféle hatalmi és tennészeti erőknek.

Rámutat arra, hogy Dobos László művei igénylik azt, hogy „a trauma irodalmi megjelenítésének próbáiként és példáiként elemezzék” őket. Azt is megmutatja, hogy a társadalmi azonosságtudat válsága lehetetlenné teszi a nemzeti identitást.

Árnyaltan elemzi a müveket, majd megállapításait szembesíti a kritikai visszhanggal. Ráirányítja a figyelmet az értelmezések motivációira. Idézi a legfontosabb jellemzéseket. Idült sérülések, kóros lelki gócok, érzelmi örvények: egy nemzeti kisebbség „kollektív drámája” mutatkozik meg például Kovács Kálmán szerint a Földönfutókban.