Irodalmi Szemle, 2010
2010/10 - Gál Sándor: Azok a távoli hangok (vers)
1 Gál Sándor Azok a távoli hangok „ ...a napok csak haladnak, ám semmivé lesz minden látás. ” ( Ezékiel: 12. 22.) I. AVERS ma délután elgondoltam egy verset egy igen hosszú költeményt eposzi áradásút megírása egyszerűnek tűnt szinte magam előtt láttam ahogy a verssorok egymás alá igazodnak úgy éreztem utánam jön mindaz ami elmúlt majd megelőz mindaz ami tudott s mégis ismeretlen akár a hóval borított hegyélek volt mélysége magassága és tere s miként a teremtés előtt az Úr lelke lebegett felette előbb kitágult majd összezsugorodott egyazon időben tűnt súlyosnak és könnyűnek a látható mindenség különös fényt sugárzott s az árnyak egyszerre négy égtáj felé vetültek a versnek volt saját hangja
/
