Irodalmi Szemle, 2010
2010/8 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Poór József: Vizek hátán, szelek vállán (Részlet)
Vizek hátán, szelek vállán 69 erő, mely még nagyobb erőt fial. A hajóépítés nehézségi fokozatát hűen tükrözi, hogy amikor Fa Nándor és Gál József, de akár Kopár István, vagy hogy haza beszéljek, Varsányi Józsi vagy Tóth Laci befejezte vitorlásának megépítését, szentül hitték, hogy tervezett föld körüli útjuk nehézségeinek a felén ezzel már túl is vannak. Lám, lám, aztán hány vitorlást épített azóta Gál József, hogy Fa Nándit ne is említsem. Ismertem olyan hajóépítőt, aki két év folyamán nap mint nap átlépte épí- tőmühelyének küszöbét, s miután vízre tette büszke kis vitorlását, mit hoz az élet, meg-vált tőle, mint a csapodár asszonytól. Ő nem a vizeket álmodta. Mégis a következő évben már új hajója építésében találhatta az ember. Ismertem olyan vitorlázót, azért legyek pontosabb - ő Rudolfe -, aki negyedik tengeri vitorlását egy alkohol- és drogelvonó program részvevőivel épittette. A soron levő vitorlás Magellán, a zászlóshajó rangját kiérdemelt Viktóriájának a másolata lett. Pár tíz tonna fa..., a harmadik évezredben. A munkálatokban résztvevő elvonósak, láss csodát, nagy-nagy hűséggel az elhatározáshoz, megszülték a hajót. Elég? О hát Rudolfe (Kreutschneider), csehoszági születésű és lengyel anyanyelvű világpolgár, aki ezzel a vitorlással és ugyancsak az ő általa készitett Polárka vitorlással (azaz két hajó legénységével) az Atlanti-óceán átszelése után a Csendesóceán habjait túrja valahol Polinézia térségében, miközben én ezeket a sorsokat és sorokat szántom. Van más: egy pozsonyi börtönőr (azzá lett, hogy azelőtt bűnöző vót...) úgy épített vízi alkalmatosságot, hogy a Pravdából! Egy favázra tüzködte fel a napilapot naponkint, s itatta át acetonos ragasztóval... A Pravda még ezt is kibírta, nem mondanám, ha aztán nem én jártam volna vele egyszer-kétszer a vizeket... A hajóépítésnek balladája van, és a hajó iránti érzéseknek ára (néha a házasság is rámegy). íme, nyers fordítása egy lengyel vitorlázó krigli társaságában megtett vallomásának: „Vitorlásodba szerelmesnek kell lenned. Eltekitve attól, hogy az egy Flying Dutchman osztályhajó, Optimist, vagy Europa, vagypedig tengeri vitorlás érvényes TOP hajópapírokkal. Mert ha erre képtelen vagy - így folytatja T-210-es barátom, a névválasztás az ő elvitathatatlan joga-, kérlek, hagyd az egészet, a siker messzirre elekerül és fenébe a várva várt élményeknek... Mert a hajóddal szórakozni, foglalkozni - a vitorlásodnak udvarolni - kell, hiszen nőnemű... Aki elhanyagolja...” Barátocskám, az álmokat döngető mérlegel és hasonlít, s aki határozott, s választott egyszer a vízi tündérek sokasága közül, az ha tudja, ha nem, ez lett a végzete! Nyilvánvaló, ha az ember hajójába fekteti „fölösleges pénzét”, két keze munkáját és családja idegeit, akkor az hajó legyen a talpán a vízen. Ezzel végérvényesen kezdetét veszi a T-210-es által is jelzett állapot, vagy végződik egyszer s mindenkorra. Ugyanis kezdődik a betörés, más néven a szelídítés... A 210-es megemeli kriglijét mintegy nyomatékül gondolatainak, hogy a ha-
