Irodalmi Szemle, 2010
2010/8 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Kulcsár Ferenc: Gyöngyök és göröngyök (3) (Napló)
Gyöngyök és göröngyök (3) 61 A világ fia a Golgotán azt kiáltja Jézusnak, hogy másszon le a keresztről, ha ő a Megváltó; a világosság fia megrendül, mégis, titkon azt reméli, hogy éppen őmiatta nem teszi ezt meg Jézus. A világ fia nem hal meg a barátjáért, mert nem teheti, hiszen nincsen barátja, csak faképnél hagyható, elárulható embertársai; a világosság fia tűzbe megy a barátjáért, mert barátja is a tűzbe ment érte: a keresztre. A világ fia halhatatlan, amíg él; a világosság fia halandó, aki életét Isten kezébe ajánlja. A világ fia azt hiszi, tud; a világosság fia hisz. A világ fia ítél; a világosság fia ítéletre vár. A világ fia a civilizáció kiszolgálója; a világosság fia a kultúra szerelmese. A világ fia az élet szeszére vágyik; a világosság fia az élet vizére. A világ fia képzeleg, mert bűnös létére büntelennek hiszi magát; a világosság fia megvallja bűnét, mert csak így lehet igaz. A világ fia törvényeket, börtönöket és piacot teremt, hogy szolgáit adhassa- vehesse; a világosság fia azt mondja, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes telkedből és teljes elmédből. A világ fia azt mondja, holnap még több lesz a vagyonom; a világosság fia azt mondja: a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. A világ fia szerint a világ felosztható, mint egy születésnapi torta, vagy egy dögtetem a dögkeselyűk között; a világosság fia szerint a világ oszthatatlan egész. A világ fia azt hiszi, hogy amit nem lát, az nem is létezik, ezért nem kell gondolnia vele; a világosság fia tudja, hogy boldogok, akik nem látnak és hisznek. A világ fia tudja, hogy a történelemben az erősek hatalmaskodnak; a világosság fia viszont azt tudja, hogy a történetben mindig a gyenge győz, a kisebbik, a szelid: Dávid győzi le Góliátot, a hit győzi le a birodalmakat. A világ fia hahotázik; a világosság fia mosolyog. A világ fia hiszékeny; a világosság fia hívő. A világ fiát a hiúság versengésre készteti; a világosság fia azt mondja: bocsásd meg a mi vétkeinket. A világ fia azt mondja, a tudomány túllépett a hiten; a világosság fia azt, hogy hit nélkül nincs tudomány, mert aki keveset tud, eltávolodik Istentől, a tudomány forrásától, hiszen a bölcsesség kezdete az istenfélelem. A világ fia beleütközik a beleütközés kövébe; a világosság fia a mindenség küszöbén áll, imát mondva a teljesség eljöveteléért. A világ fia szűkít; a világosság fia tágit. A világ fia a „részekre” szorítkozik, korlátozza felelősségét, mossa kezeit, mint Pilátus, miközben a hatalom konyháján a legfinomabb „részek” sülnek-főnek hasa istenének; a világosság fia sorsát a szerető Isten oltalmába ajánlja: szeret, hogy Teremtőjéhez legyen hasonlatos, s fogadja barátjává az Úr. A világ fia azt hiszi, nem szenved hiányt; a világosság fia tudja, hogy hiányt
