Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MAGYAR IRODALOM ROMÁNIÁBAN - Százdi Sztakó Zsolt: Pogány (elbeszélés)
58 Százdi Sztakó Zsolt Ahogy szálltak tovább, Jeremiás egy szokatlan menetre figyelt fel, ahol minden zarándok egy seprüt tartott a kezében, amivel maga előtt a földet söpörte. Valamennyiüknek a szája és az orra kendővel volt eltakarva. — Ők a dzsaina hívők - magyarázta az Angyal —, akik annyira tisztelik az életet, hogy még véletlenül se akarják egyetlen élőlény halálát se okozni, ezért teszik ezeket az óvintézkedéseket. — Hol vagyunk? - kérdezte Jeremiás. — A világ tetején - mondta Angelo, és teátrálisan körbemutatott a látóhatáron. - Innen láthatod a teremtett világ szépségét. Hogy milyen jó munkát végzett a főnök, pedig az idő is szorította, mert csak hat napja volt. Elégedetten nézett szét, mintha neki is része lett volna benne. Majd szavakkal is hozzátette. — Bár sok munka van vele, hogy mindezt üzemben tartsuk, de ilyenkor látni, hogy megéri a fáradságot. — Igen, láthatnám, ha nem lenne olyan köd, hogy az orrom hegyéig is alig látok. — Igazán nem értelek titeket, embereket, folyton csak kukacoskodtok! - csattant fel az Angyal. — Hát nincs neked fantáziád, hogy elképzeld a teremtett világ szépségét? Ám, alighogy ezt kimondta, egy fuvallat felszaggatta a ködöt, és Jeremiás szemei elé a legcsodálatosabb látvány tárult, amit valaha látott. A kristálytiszta levegőben kilométerekre ellátott, vízszintesen és függőlegesen. — így már megfelel? - kérdezte Angelo, nem minden éle nélkül a hangjában. Jeremiás az egyik völgyben egy épületet pillantott meg, aminek az udvarán zászlócskákat lobogtatott a szél, amitől eszébe jutottak a gyerekkori emlékek, amikor május elsejéken ugyanilyen zászlócskákkal vonultak fel a tanító néni vezetésével. — Az mi? - mutatott Jeremiás az épületre — Lámaista kolostor. Az itt élő emberek hite szerint isteneik a hegycsúcsokon élnek, ezért a kolostoraikat is a csúcsok közelében építik. — Pogányok - mormolta Jeremiás. Angelo bólintott. — Hát igen. Nem mindenki érte el a hit olyan magas fokát, mint ti ott Európában. Talán ez is az oka annak, hogy ők nem akarták tűzzel-vassal terjeszteni a hitüket. Ök megelégedtek azzal, hogy itt éltek a hegyek közt az isteneikkel, és nem akartak népeket meghódítani, természetesen csakis azért, hogy megismertesse az igaz hitet a pogányokkal. No és, némi profitért az Úr nevében. Sáfrányszínű leplekbe öltözött kopasz emberkék vették körül Jeremiást, és izgatottan, egymás szavába vágva vitatkoztak valamin. Nem is volt mindennapos, hogy reggel egy öltönyös férfit találjanak az udvaron, aki láthatóan Európából van,