Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)
Kassa és a Rákócziak 25 Tehát a kincs elrejtése csak ezután mehetett végbe. Mivel a pénz tulajdonosa a mai napig ismeretlen, a találgatások sokasága indul meg: vajon ki rejthette el? Idők múltával miért nem jött érte? Jezsuita főpap, akinek ennyi pénzérméje lett volna a Thököly-ellenes felkelés megszervezésére - mint ahogy egyes szlovák kutatók mondják? A történelem nem tud ilyen személyről. Hát akkor ki? Numizmatikus ebben a korban? De kinek lehetett az 1680-as években ennyi pénze? Thökölynek nem, mert csak 1682-ben, Zrínyi Ilonával való házassága után juthatott hozzá a Rá- kóczi-vagyonhoz. Kassán több ízben is megjelenik. Legutóbb, mikor a városon áthaladva, hogy egyesüljön a Bécs alá siető török sereggel. Vagy még az öreg fejedelemasszony megbízásából valaki - sejtve azt, hogy a halála után a jezsuitáktól fia kiszabadítására felvett pénzt - a kassai jezsuitáktól: 22 ezer, a bécsi Pázmániumtól 15 ezer 410 rénes forintot 6-os kamatra. Ez a „valaki” akár páter Kiss Imre is, az öreg fejedelemasszony udvari papja. II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiból tudjuk, hogy Báthory Zsófia halálakor Zrínyi Ilona a munkácsi várban tartózkodott. Az öreg fejedelemasz- szony halálakor jelentették neki, hogy páter Kiss a kincstárszobába bement. Zrínyi Ilona ekkor kíséretével utánament, de a páter már ekkor kifele indult, s valamit magával vitt, de amit se megmutatni, se átadni Zrínyi Ilonának nem volt hajlandó... „Ezt - mondta - majd csak az unokáknak adja át!” Tutkó Józseftől viszont tudjuk, hogy az egy évvel később (1681) lezajló temetésen Kiss páter mondott beszédet, vagyis jelen volt a temetésen. Ezek tudatában miért ne tehetnénk fel, hogy a megtalált pénzes serpenyőt éppen Kiss páter rejthette el, hogy majd idővel átadhassa az unokáknak? Tudniillik, a fejedelemasszony halálakor még körülbelül 1879 forint tartozása maradt, amit megtoldott a hagyatékban jelzett 50 ezer magyar forinttal - írja Szabó Adorján a Felvidéki Újság 1940. augusztus 24-31-es számában - a menye, Zrínyi Ilona nem lesz hajlandó kifizetni? (Szabó Adorján: Báthori Zsófia temploma... 12. old.) De ugyanúgy a vert hadával hazasiető Thököly, vagy akár Zrínyi Ilona is, aki az egyszerű szöveggel megírt szerződést nem akarta elismerni, s a gyermekei részére rejttette el a félországot megérő kincseket, s már értejönni az említettek közül egynek sem volt módja. A családi krónikák tüzetesebb tanulmányozása hozhat-e feleletet erre a kérdésre? A másik nyugtalanító dolog a hamvak utóélete. Tudott dolog, hogy Thököly Kassára történt bevonulásakor 1682-ben Báthory Zsófia sírját felnyitották - keresve azt a szerződést, amelynek értelmében a jezsuitáktól kölcsönzött pénzt, és a rájuk „hagyatkozott” 50 ezer forintról szólót ki kell egyenlíteni... Ezt azonban nem találták meg, de a sírt nem bántották. II. Rákóczi Ferenc ottjártakor még érintetlen a sírbolt, és a jezsuitákkal szembeni tartozást kiegyenlíti. Az 1790-es évek végén, a jezsuita rend eltörlése után a templom háta mögött lévő gimnázium tanulói és mások a sírt kirabolják, Báthory Zsófia fejét elviszik, majd akárcsak a három vértanúval tették annak idején a martalócok - a büntetéstől félve a kloákába dobták. A Történelmi Társulat 1871-ben Thaly Kálmán vezetésével újból megtekinti a sírkamrát, de már csak a koporsók darabjait és szétszórt csontokat találnak, sőt magát a sírkamra helyét sem tudják teljes pontossággal megállapítani. A
