Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)
24 Gyüre Lajos rénusi arany nem egyenlő a magyar forinttal, sem a tallérral. Ennek ismerete komoly tanulmányt igényel.) Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonát még az öreg fejedelemasszony életében házassági ajánlattal felkeresi makovicei várában Thököly Imre, de maga a házasság csak jóval később, a császár engedélyével 1682-ben jön létre, mikor Báthori Zsófia halála után letelik a gyászév. Az öreg fejedelemasszony 1680. július 14-én „lelkét az ő teremtő Istenének visszaadta” — ahogy Zrínyi Ilona írja a temetési meghívóban, de tetemét csak jóval később hozzák Munkács várából Kassára az általa építtetett templomba, amely még mindig nincs befejezve. Maga a temetés akárcsak I. Rákóczi Ferencé, csak halála után pontosan egy év múlva megy végbe, 1681. július 14-én, ugyanolyan pompával, mint a fiáé, de erre nézvést semmiféle konkrét adat nincs, csak Szabó Adorján: Báthori Zsófia temploma Kassán című munkájában egy megjegyzés: ... „Bizonyára az ő temetése is olyan előkelő gyászpompával folyt le, mint a fiáé.” De fennmaradt az a gyászbeszéd, amelyet a néhai, minden kigondolható dicséretre méltó Fejedelmi Báthory Sophia asszony Halotti pompáján Páter Kiss Imre jezsuita, a fejedelemasz- szony udvari papja és bizalmas tanácsadója mondott... (11 .old.) Kissé előbb írja: „De I. Rákóczi Ferencen kívül anyját, Báthory Zsófia fejedelemasszonyt is ennek a templomnak sírboltjába temették, sőt még a Rákóczi családnak egy harmadik tagját is”...Rákóczi Fejedelem unokaöccsének temetéséről az egykorú jezsuita feljegyzés magyarra fordítva szó szerint a következőket mondja: „1698. ápril. 25. Este 8 óra tájban, titokban hozták el szekeren. Aspremont generális őexcellenciája fiának holttestét ... a palliumot (palást, Gyl) öltött jezsuita páterek, kezükben égő gyertyával lekísérték a kriptába, ahol fenséges nagyatyja mellé tették le. Ez a kiskorú halott nem volt más, mint Aspremont... grófnak és Rákóczi Juliannának, az 1692-ik év második felében született mintegy hatodfél éves fiacskája, a kis Aspremont János gróf, akit Makovicza várából hoztak Kassára még pedig a közbiztonság akkori hiányában, a nyilvánosság kizárásával”...(Ha most önök megkérdeznék tőlem, hogy akkor hány Rákóczi családtag hamvai porladnak ma Kassán. Hirtelen nem is tudnék rá egyértelmű feleletet adni. Az ok: a Rákócziakon kívül több egyházi, városi előkelőség hamvai kaptak helyet az altemplomban. A kriptát a változó idő folyamán többször feldúlták, a csontokat szétdobálták, s ma már komoly, modern eszközökkel is nehéz lenne kideríteni: a még fellelhető, megmaradt csontok közül melyik kihez tartozik.) Itt akár abba is hagyhatnám a Rákóczi család és Kassa város egymáshoz való viszonyának tárgyalását, de két dolog még mindig nyugtalanít, amit mindenképpen el kell mondanom, mert érzésem szerint szorosan ide tartozik. Egyik az úgynevezett Kassai aranylelet, a másik a Rákóczi-hamvak sorsa. A kincseket - amely 2920 darab pénzérméből és egy súlyos (590 gr.) aranyláncból áll - 1935. aug. 24-én találta meg két munkás a volt Szepesi kamara épületének bontása közben a pince falába rejtett jól záródó, serpenyőszerü edényben. A talált pénz utolsó darabja az 1679-es évből, a körmöci pénzverdéből származik.
