Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)
Kassa és a Rákócziak 23 Mindezek értésére estek a királynak, mire ő Spork tábornagyot Felső-Magyar- országra küldvén ez július 29-én Kassa alá érkezett...” „A Wesselényi-féle összeesküvés további sorsa Kassa számára azt jelentette, hogy az ide érkezett 2 ezer főnyi katonaságot a városnak el kellett tartani, bár azok Kassa külterületén kaptak szállást. És ami még ezzel összefügg! Báthory Zsófia a fia életéért 200 000 magyar forintot fizet a császárnak. S mi a sorsuk a Rákóczi forintoknak?...” „A város nyugtalan polgárai biztosítása végett, annak alsó kapujánál (most a Forgách és Gerster házak közti tér) Leopold fellegvárat (citadellát) kezde építeni azon 200 ezer magyar forintokból, melyeket II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia, Ferencz fia fejének váltságáért fizetett”... (Tutkó József: Kassa tört. évkönyve, 150. old.) De térjünk vissza az ez idő tájt, 1676-ban Patakon tartózkodó I. Rákóczi Ferenchez és feleségéhez. A harmadik gyermekét váró (az első mindjárt születésekor csecsemőkorában meghalt) Zrínyi Ilona az öreg fejedelemasszony hívására, aki azt szerette volna, hogy a kis jövevény Munkácson lásson napvilágot, férjestül elindul u- gyan Munkácsra, de útközben az Újhelyhez közeli Borsiba érve, utoléri a szülési fájdalom, s férje örömére megszületik a várva várt fiú, Ferencke március 26-án. A további napok örömét nem zavarja semmi, csak Báthory Zsófia sürgető levele, mely indulásra készteti a családot. De az útjuk nem Munkács felé, hanem inkább Zboróra vezet. Örömük nem tart sokáig. I. Rákóczi Ferenc rövid ott-tartózkodása alatt betegsége rosszabbodik, s 1676. júl. 8-án meghal. Tetemét a makovicei várból lehozva a zborói templomban ravatalozzák fel, s majd egy év múlva kerül le Kassára, és temetik el nagy pompával a már félig kész templomban, amelyet Báthory Zsófia kezd el építtetni a jezsuiták számára 1671-ben. (Csak 1681-ben nyer teljes befejezést, s akkorra már ő is ott nyugszik a templom alatti kripta fülkéjében.) Maga a temetés 1677. aug. 18-án fényes külsőségek közepette zajlik, de a két gyermek, az akkor 4 éves Júlia és a csecsemő Ferenc nincs jelen a szertartáson, valószínű, hogy Zborón maradtak nevelőikkel... „A temetési menet rendje hivatalosan volt megállapítva: Méltósá- gos Fejedelem Rákóczi Ferenc kegyelmes urunk Önagysága temetésének rendi címen, és 32 pontból állott.” Tekintsünk el most a hosszadalmas felsorolástól. Nézzük meg inkább közelebbről Báthory Zsófia pénzadományát, amelyről már hallottuk, hogy egy „citadella” építésére használta fel a Habsburg uralkodó. Más adat szerint a jezsuiták kapták a pénzt székesegyházuk építésére. Nevezetesen 200 ezer magyar forintot. Ám nem egy, a Rákócziakról írott munkában azt olvashatjuk, hogy ez az összeg 400 ezer arany volt, de találkoztam olyan adattal is, hogy ez az összeg 400 000 tallért tett ki. (Kassai Újság, 1942.) Itt van például Száva István-Vámos Magda könyve: így élt II. Rákóczi Ferenc, 16. old. „Az ifjú Rákóczi életét anyja, a jezsuita körökben nem ok nélkül kegyelt Báthory Zsófia közbenjárása mentette meg, ezenkívül 400 000 rénes forint váltságdíj.’’...Vagy Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona c. könyvében: „Ha tudná, mit tettem (mármint Lipót, Gyl), nem kivánt volna fiam váltságául négyszázezer aranyat”...(148. old.) Az eltérő adatokat csak azzal tudom magyarázni, hogy a szerzők nem rendelkeztek kellő ismeretekkel sem a pénznemek korabeli elnevezéseivel, sem pedig azok minőségi eltéréseivel. (Pl. egy florenci vagy
